146512. lajstromszámú szabadalom • Tüdő-távfelvételi röntgenállvány sugárvédelemmel

Megjelent: 1960. április 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.512. SZÁM 21. g. 17—21. OSZTÁLY — HA~564. ALAPSZÁM Tüdő-távfelvételi röntgenállvány sugárvédelemmel Dr. Hrabovszky Zoltán kórházi főorvos és Huszár László mérnök-specialista, Budapest A bejelentés napja: 1959. január 6. Tüdő-távfelvételeknél a szaporodási szervek (petefészek, here) is könnyen kaphatnak elsődleges sugárzást az itt használatos széles röntgensugárkévéből. Ez, éppen a legújabb kutatások alapján, az eddigieknél fokozottabb mértékben kerülendő, a kellően fel nem derített átöröklődési veszélyek miatt. Különösen a nők és a gyermekek vannak kitéve a veszélynek, mert náluk a tüdő^képmező alsó határa és a szaporodási szervek helye közti függőleges távolság igen kicsiny és igy valószínű, hogy tüdő-távfelvételeknél a szaporodási szervek is belekerülnek a sugárkévébe. A védekezés módja elvileg egyszerű: a páciensnek a sugárforrás felé eső oldalán egy sugárfogó lapot kell elhelyezni (pl. egy oszlop-állványon, magasságban állíthatóan felfüggesztve) oly módon, hogy a védőlap felső széle a tüdő-képmező alsó határát éppen még szabadon hagyja, de a lejjebb fekvő testrészeket, ahol a szaporodási szervek is vannak, már takarja a sugárzás ellen. Ez így egyszerűnek látszik, de a gyakorlatban számolni kell avval, hogy a röntgen-személyzet erős napi munkája mellett kényszerűen elhanyagolja ezt a védőlap-állítást, amely többletmunkát jelent és minden egyes páciensnél külön kell elvégezni. A szaporodási szervek sugárvédelmét azonban biztosabb alapokra kell helyezni, főleg azért, mert a tüdőifelvételek azok, amelyek a legnagyobb számban készülnek az összes röntgen-felvételek közt és a népesség széles rétegeire kiterjesztve, különösen veszélyeztetik a jövő nemzedéket. A jelen találmány olyan védőlap-tartószerkezettel ellátott tüdő-távfelvételi állványra vonatkozik, amelynél a páciensnek a sugárforrás felé eső oldalán függőleges síkban mozgatható védőlap mozgása kényszercsatolásba van hozva a tüdőtávfelvételi állványnak avval a magasságban állítható részével, amely a felvételi filmkazettát hordozza és a védőlap úgy van elhelyezve, hogy sugárárnyékának felső határa egybeesik a film alsó szélével. Ily módon a védőlap mindenkor visszafogja a pácienstől a röntgencsőből jövő széles sugárkéve mindazon részeit, amelyek a film alsó széle alá irányulnak, tehát a felvétel szemponté jából feleslegesek, viszont veszélyeztetik a szaporodási szerveket. A találmány szerinti szerkezet egy példaképpeni megoldását az 1. ábra tünteti fel, a 2. ábrán pedig a védőlap elhelyezését mutatja. Az 1. ábrán egy önmagában ismert tüdő-távfelvételi állvány (1) magasságban állítható keretét (2) a páciens magassága szerint a gyakorlatban úgy állítjuk be, hogy a páciens rátámasztlhassa állát a keret felső 6zélére (3). A kereten belül külön állítható kazettahordozó rész (4), amelyen a filmkazetta alsó széle nyugszik (5), a választott filmkazetta nagyságának megfelelően lesz magassági irányban beállítva. A filmkazettát kibillenés ellen az biztosítja, hogy a kazettahordozó rész (4) segélyével felfelé nekiszorítjuk a keret felső szélének (3). A találmány szerinti szerkezetnél, illetve annak jelen példaképpeni megoldásánál a védőlap-hordozó állvány (6) függőleges csúszó részét (7) mechanikai csatolókar (8) útján kényszercsatolásba hozva a kazettahordozó résszel (4) biztosítjuk, hogy a védőlap (9) felső szélének helyzete mindenkor a filmkazetta alsó szélének magassági helyzetétől függjön. Ha a szerkezet összeállításakor a védőlap és a kazettahordozó rész viszonylagos helyzetét a 2. ábrának megfelelő módon szereljük, akkor a felvétel készítéséhez szükséges „hasznos alsó sugárhatár" (10) alá eső sugarak netm érhetik a páciens testét és így a szaporodási szerveket sem, mert ezek még a legkedvezőtlenebb esetben is a hasznos alsó sugárhatár alá esnek. Egy másik példaképpeni kivitelnél az 1. ábrán látható védőlap-hordozó állványt (6) a csúszótestével (7) együtt teljesen elhagyhatjuk és a védőlap (9) hordozását a most tartókarként szereplő mechanikai csatolókar (8) közvetítésével magára a kazettahordozó részre (4) bízzuk, amelyet a távfelvételi állványon (1) kiegyensúlyozottan függesztünk fel. Változatképpen a, kétoszlopos kivitelű távfelvételi állvány (1) helyett egy önmagában ismert, az elhagyott védőlap-hordozó állványhoz (6) hasonló megoldású egyoszlopos tartóállványt is alkalmazhatunk a kazettahordozó rész (4) tartására, amely az előbb említett módon a védőlapot (9) is« hordozza. A védőlapot célszerűen oly módon is kiképezhetjük, hogy a yédőlapriak a sugárvédett oldalára filmkazetták tárolására szolgáló tartórészt szerelnénk tartalékul a további felvételekre.