146496. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a fenil-2-piperidil-metanolok új származékainak előállítására

ö Megjelent: 1960. április 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.496. SZÁM 12. p. 1—5. OSZTÁLY — UI—35. ALAPSZÁM Eljárás a fenil-2-piperidil-metanolok új származékainak előállítására Société des Usines Chimiques Rhon&—Poulenc, Párizs (Franciaország) Feltalálók: Jacob Robert Michel vegyészmérnök, Ablon sur Seine, Joseph Nicole Marie vegyész­mérnök, Párizs A bejelentés napja: 1958. szeptember 16. Franciaországi elsőbbsége: 1958. június 3. A jelen találmány tárgyát a fenil-2-piperidil­metanol új származékainak és e származékok ad­díciós sóinak előállítására szolgáló eljárás képezi. Ezek az új vegyületek az /\ Ar—CHOH—\ y N I CH2 C 6 H 5 általános képlettel jellemezhetők; e képletben Ar fenilgyököt, esetleg helyettesített fenilgyököt je­lent. Ezek a származékok két aszimmetrikus szén­atomot tartalmaznak, így két sztereoizomér (treo-és eritrO-) alakban fordulhatnak elő; e két alak mnidegyike lehet racem vagy optikailag aktív vegyület. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy valamely treo- vagy eritro-alakú, racem, vagy op­tikailag aktív fenil-2-piperidil-metanolt az ismert klasszikus módszerek szerint benzilezünk. Az el­járás gyakorlati kivitele történhet pl. benzilhaloge­nidnek a megfelelő fenil-2-piperidil-metanolra való behatása útján. A találmány szerinti eljárással előállított új származékok érdekes farmakológiai tulajdonságo­kat mutatnak; e vegyületek elsősorban kiváló ana­leptikumoknak bizonyultak. E racem vagy optikailag aktív vegyületek gyó­gyászati célokra előnyösen a szabad bázis vagy valamely nem toxikus só, pl. hidroklorid, szulfát, citrát, tartarát vagy oxalát alakjában alkalmaz­hatók. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módját az alábbi példák szemléltetik; megjegyez­zük azonban, hogy a találmány köre nincsen o-jekre a példákra korlátozva. 1. példa: 28,6 g eritro-fenil-2-piperidil-metanol 200 ml vízmentes benzollal készített oldatához keverés közben hozzáadunk 9,5 g benzilíkloridot, és az ele­gyet 5 és fél óra hosszat hevítjük visszacsepegő ' hűtő alatt. Lehűlés és szűrés után a benzolos olda­tot 3 x 50 ml vízzel mossuk, majd vízmentes nát­riumszulfáton szárítjuk és vízfürdőn, 20 mm Hg­oszlop nyomás alatt az oldószert eljárologtatjuk. A visszamaradó olajszerű terméket vákuumban desztillálva 12,3 g eritro-fenil-(lbenzil-2-piperidil)­metanolt kapunk; a termék forrpontja 1 mrn Hg­oszlop nyomáson 185—190 C°. E vegyület 4 g-ját 125 .ml éterben oldjuk, majd az oldathoz 7 ml 15% (súly/térf.) koncentrációjú éteres sósavoldatot adunk. A képződött csapadé­kot 95% butanon és 5% izopropanol elegyének 200 ml-jéből átkristályosítjuk, a terméket az anya­lúgtól elválasztjuk, éterrel mossuk és megszá­rítjuk. 3,17 g fenil-(l-be, nzil-2-piperidil)-metanol­hidrokloridot kapunk, amelynek olvadáspontja 222 C°. 2. példa: 66,3 g treo-(4-metoxifendl)-{2'-piperidil)-metanol (op. 180 C°, a klórhidrát op.-ja 153—155 C°), 1,32 g káliumjodid és 19 g benzilklorid 1,4 liter absz. eta­nollal készített oldatát 24 óra hosszat forraljuk. Ezután az oldószert elpárologtatjuk és a maradé­kot 0,8 liter forrásban levő benzollal felvesszük. Szűrés, a benzolos oldat vízzel való mosása és az oldat szárazra párolása után a maradékot 150 ml ciklohexánból átkristályosítjuk. Ily módon 39,6 g treo-(4-metoxif enil)-(l '-benzil-2-piperidil) - metanolt kapunk, amelynek olvadáspontja 94,5—95,5 C°. A bázis ciklohexános oldatához éterben oldott só­savat adunk, ily módon a hidrokloridot kapjuk, amely vízből átkristályosítva hidrát alakjában kristályosodik, olvadáspontja 94—96 C°.

Next

/
Oldalképek
Tartalom