146483. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrök felületének folyadékokkal való kezelésére

Megjelent: 1960. április 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.483. SZ&M 8. m. OSZTÁLY — SO—618. ALAPSZÁM Eljárás bőrök felületének folyadékokkal való kezelésére Somlai József, Horváth M. László, Vermes László A bejelentés napja: 1958. május 9. Ismeretes, hogy az állati bőrök felületére a bőr­gyártás különböző fázisaiban folyadékokat kennek. A kenés célja a folyadékoknak a bőrbe való be­dörzsölése. Amikor a bedörzsö'lés nem szükséges, akkor a folyadékokat mozgatott szórópisztolyok­kal viszik a bőrre. Ez történhet kézi eszközökkel vagy géppel, pl. Troökentechnik GmbH. (Hom­berg), Schilde Maschinenbau A. G. (Bad Hersfeld) gépeivel. A kenés által kézi erővel, plüss- vagy szőrkefé­vel, szivaccsal sibb. történik. A kenés igen munka­igényes művelet és az egyes bőrökre felvitt folya­dék mennyisége igen nehezen ellenőrizhető. Ennek megfelelően igen sok próbálkozás történt a kenés gépesítésére. Ezek a próbálkozások nem tudták megoldani imagát a kenést és csak odáig jutottak, hogy a bőrre való anyagelvételt gépesí­tették. Ilyén megoldás például Maschinenfabrik Turner A. G. (Oberursel által gyártott) apretáló­gép. (Appretier- oder Abölmaselhine Nr 442.) A gépről lekerülő bőrökbe azután külön apretúra­asztalon (Appretiertisch Nr. 444.) kézzel kell be­dörzsölni a felvitt folyadékot (3 henger) viszi fel, amiből a következő hátrányok származnak: 1. Színváltozás vagy a 'munka befejezése után ki kéli venni a kefehengereket, amelyet a gép női személyzete neim is tud elvégezni, tehát külön kell erre férfi dolgozókat beállítani. 2. A kefehengereket ki kell mosni, amire külön gépet kell beállítani, de így is a műanyag emul­ziós folyadékok rövid idő alatt tönkreteszik a keféket. 3. Az 1—2. pontban felsorolt munkák igen sok időt' igényelnek, miközben a gép 7—8 főnyi sze­mélyzete neim tud termelni. 4. A bőr szabálytalan alakjánál fogva a kefehen­gerek sok esetben nem teljes szélességben dolgoz­nak, viszont állandóan teljes szélességben történik a festék utánpótlás a kefehengerekire. Ebből ki­folyólag ott, ahol pillanatnyilag nincs bőr, a hen­gereken túlzottan feldúsul a festék, ami azután a továbbiakban egyenetlen festékfelvitelt okoz. 5. A fenti megállapításokból' kiindulva kísérle­teket folytattunk egy olyan gép létesítésére, amelynél az említett hátrányok nem jelentkeznek. Azt találtuk, hogy ha a festéket a szokásos szórópisztolyakkal visszük fel a keféhengerek he­lyett, úgy az 1—3. pontban felsorolt hátrányok a minimálisra csökkenthetők, azonban nincs a bő­rökön annyi festék, hogy azt a továbbiak folya­mán az apretálóasztalon a bőrbe bedörzsölni te­hessen. További hátránya, hogy a használatos szórópisztolyok egyenletes szórás esetén annyira porlasztanak, hogy a festék jórésze ködképződés közben a szóró térből elszáll. Éppen ezért a szokásos szórópisztolyok helyett olyan pisztolyokat kell alkalmazni, amelyek a fo­lyadékot porlasztás nélkül (mintegy 0,2—2 mm 0 cseppecskék formájában) és elegendő mennyiség­ben visszük fel a bőrre. Ebben az esetben az 1—3. pontban említett hibák megnyugtató módon ki­küszöbölendők. Lényegesen enyhül a 4. pontiban említett hiba is. Mert bár a pisztolyok — éppúgy, mint a kefe­hengerek — ott is működnek, ahol nincs pillanat­nyilag bőr, színben a többletfesték nem akkumu­lálódik és nem kenődik egyenetlenül a következő bőrre. A pisztolyokból áramló felesleges festék egy része alátét tálcán felfogható és újból felhasz­nálható. A szórófejek használata lehetővé teszi azt is, hogy a festékadagolás automatikusan akkor tör­ténjék, amikor bőr van a pisztolyok alatt. Ebben az esetben a futószalagon haladó bőr útjába gyenge rugóval felállított bütyköket kell helyezni, amelyek a bőr széléhez való ütődés esetében be­hajlanak és elektromos úton működésbe hozzák fiz egyébként nem működő szórópisztolyokat. A bütykök beépítésével úgy találtuk, hogy a festékfelhasználás 15—25%-<kal csökkent. Az előbbiek szerinti taláiknány az eddig foga­natosított és isimért eljárásoktól élesen elhatárol­ható, de ezen kívül a géptechnika mai állásával szemben jelentős műszaki haladást jelent. A találmány szerinti gép az ismert külföldi hasonló célú gépekkel szemben a. következő elő-, nyöket biztosítja. j 1. Anyagváltozások esetén, valamint a munkai befejezése után igen könnyű a gép kimosása, mert] a festékvezető csőbe való vízvezetéssel az egészj

Next

/
Oldalképek
Tartalom