146479. lajstromszámú szabadalom • Univerzális orthopéd asztal

» Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.479 SZÄM 30. e. 14—15.0SZTÁLY — Sí—708. ALAPSZÁM Univerzális ortopéd asztal dr. Szilágyi Pál egyetemi tanársegéd, ortopéd szakorvos A bejelentés napja: 1958. június 12. Az ortopéd-traumatológiai beavatkozás általában megköveteli, hogy a műtét fajtájának megfelelően a legcélszerűbb berendezésék és eszközök álljanak rendelkezésre, hogy a beavatkozást a lehető legrövidebb idő alatt, szakszerűen végezzék el úgy, hogy az teljes gyógyulást eredményezzen. Ennek a körülménynek a kielégítése maga után vonná, hogy több fajta műtőasztal vagy más készülékek lennének szükségesek egy-egy beavatkozáshoz. Ez azonban nagyon költséges és a legtöbb kis intézetben nem oldható meg. Eddig is voltak olyan törekvések, hogy égy asztal többféle műtét elvégzésére legyen alkalmas. A cél elérésére különböző kivitelű asztalok megvalósultak ugyan, ezek azonban ha a többcélúságnak részben meg is feleltek, nem kifogástalanok, mert súlyuk igen nagy és előállításuk rendkívül költséges. Találmányom kidolgozásában az a cél vezetett, hogy többféle beavatkozásra alkalmas asztalt készítsek, mely könnyű, ezért könnyen mozgatható, egyszerű és ennélfogva a kivitelezési költség az eddigieknél lényegesen kisebb, amellett a műtéthez való előkészítést, egyik-féle beavatkozás után a másikhoz való átállítást néhány perc alatt elvégezhetjük. Ezenkívül még az volt a cél, hogy a műtét előtti, alatti és utáni röntgenfelvétel készítését a testrész felemelése és a sterilitás veszélyeztetése nélkül lehetővé tegyem. A találmány szerinti univerzális ortopéd asztal szerelvényeivel és tartozékaival a közönséges műtét és medencegipszelésen kívül alkalmas még co'rnbnyakszegezésre, törzsgipsz, készítésére, lábszár- és calcaneus-törések repositiojára, valamint nyaki csigolya repositiojára, reclinatios kengyelben való törzsgipsz készítésére és a műtétek előtti, alatti és utáni röntgenfelvétel készítésére. Az ábrák a találmány szerinti univerzális ortopéd^asztial példaképpen felvett) kiviteli alakját mutatják. Az 1. ábra az asztal oldalnézetét, a 2. ábra az asztal felülnézetét mutatja. A találmány részletes ismertetése. Az asztal —1— vázát csőállványzat képezi, mely négy lábon áll és azok közül egyik végén kettő a könynyebb mozgatás elérésére —2— kerékkel van ellátva. E csővázhoz a —3— asztallap ismert módon, a —4—, —5— csuklókkal —6—• karok révén kapcsolódik. Az asztallap a kívánalomnak megfelelően vagy leengedett helyzetben van és akkor a csővázon nyugszik, vagy felemelt helyzetben van és a —6— karokra támaszkodik. Ebben a helyzetben az asztalt rögzíteni kell és ezt a célt szolgálja a —7— kitámasztó szerv. Az asztallap két oldalán egy-egy —8— sín van elhelyezve, amely készülhet csőből vagy profilvasból. A síneken helyezkednek el a —9— zsámolyok, melyek egyenként négy —10— lábbal vannak ellátva. A lábak úgy vannak kialakítva, hogy alsó végtik a sínen felfekszik és egyidejűleg az oldalirányban való' leeséstől védve van. Ilyen kiképzés lehet pl., ha a lábak alsó végeit ,,U" alakúra készítjük és azok szárai a sínt kétoldalról közrefogják. Ugyanakkor a zsámolyok az asztal, illetve a sín teljes hosszában elmozgathatok és a kívánt helyzetben rögzíthetők. A sínek az asztal teljes hosszában húzódnak és a ráhelyezhető zsámolyok — melyeknek hossza egyenként különböző — együttes hossza azonos az asztal hosszával. A zsámolyok —10— lábai olyan hosszúak, hogy a sínre helyezett zsámoly magassága azonos legyen az asztallap felnyitott helyzetbeli magasságával. A zsámolyok lábai elhelyezhetők úgy is, hogy azok a felfekvő lap szélétől 10—15 cm-rel beljebb vannak rögzítve. Ezáltal elérhető az asztal hosszának növelése. A zsámolyok felfekvő lapjai alumíniumból vagy röntgensugarat áteresztő műanyaglapból készülnek, melyek a műtőasztaloknál szokásos bevonattal (laticel stb.) vannak ellátva. A zsámolyok felfekvő lapja alatt —11— kazettartó lap van, mely az asztal oldalára merőleges, hosszúkás áttörésekkel van ellátva. A két lap között olyan rés van hagyva, hogy az alkalmas legyen a röntgenfelvételhez való kazetta befogadására. A hoszszúkás áttörések a kazetta kivételét segítik elő. Az asztal közepén el van látva a medencét rögzítő —12— rúddal, melyre a —13— medencetartó is helyezhető. A zsámolyok egyike szintén el van látva a —12— medencerögzítő rúd befogadására alkalmas kivágással, hogy a zsámoly helyzete a medence és a combcsont nagyságának megfelelően legyen el-