146474. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyantakötésű köszörűkő előállítására

Megjelent: 1960. március 15. ORSZÄGO»', TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRÍS 146.474. SZÁM 39. b. 16—27. OSZTÁLY - SE—821. ALAPSZÁM Eljárás műgyantakötésű köszörűkő előállítására Szekeres János főmérnök, Ajtay Gyula főmérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. március 24. A műgyantakötésű köszörűkövek előállítása általában úgy történik, hogy a szemcsés köszörűkőanyaghoz hőre keményedő folyékony, majd porított műgyantát kevernek. Az ily módon előkészített anyagot formázó szerszámokban kézi vagy gépi erővel tömörítik, majd nyomás alkalmazásával préselik, végül a formázott, de még meg nem szilárdult masszát szárítókemencékben 140—220 C° hőfokon megkeményedésig hevítik. A kötőanyag mennyiségét illetően a köszörűkő kívánt tulajdonságaitól függően, 5% folyékony és 5—15% porított műgyantát szoktak adagolni. Ennek az előállítási módnak számos hátránya van. Így pl. sok műgyanta felhasználását teszi' szükségessé és így- költségessé teszi az eljárást. A kötőanyagként alkalmazott műgyanta szabad fenol tartalma csak minimális lehet, mivel a bakeiizálás alatt felszabaduló szabadfenol, a köszörűkő felhólyagosodását idézheti elő, ezért jelenleg köszörűkő gyártásnál csak kiváló minőségű műgyanta használható fel. Továbbá hátrányos az, hogy a formázhatóság biztosítása céljából adagolt folyékony műgyanta a keveréket ragacsossá teszi, a ragacsosság pedig akadályozza a préselés alatt a szemcsék egyenletes tömörülését. A folyékony és a porított műgyanta rosszul keverhető el, az eloszlás nem egyenletes és ezért az ily módon készült köszörűkövekben helyenként gyantadúsulás, ill. ritkulás lép fel. Az egyenlőtlen gyantaeloszlás a köszörűkő egyenetlen kötését, egyenetlen kopását, esetleg szétrobbanását idézheti elő és így halálos balesetveszélyt okozhat. A porított gyantának 10 000-es finomságú őrleménynek kell lennie. A gyanta finom őrlése komoly felkészültséget igényel. További hátránya ennek a gyártási módszernek, hogy a fcöszörűkőnek szárítókemencékben történő keményítése hoszszú ideig, rendszerint 40—60 óráig tart. Belátható, hogy ilyen hosszú szárítási idő mellett sok tüzelőanyag-felhasználás válik szükségessé és rendkívül nagy szárítótérrie van szükség a kapacitás biztosítása céljából. Mindezeket a hátrányokat a találmányunk szerinti eljárás kiküszöböli. Találmányunk lényege az, hogy a köszörűkő szemcsés alapanyagáfe"előzetesen vékony, hőre keményedő műgyanta hártyával vonjuk be úgy, hogy keverőkészülékben a műgyantát — előnyösen novaiak fenolgyantát — az olvadáspontja fölé hevített szemcsékkel keverjük össze. A keverés alatt a folyékonnyá vált műgyanta a köszörűkőszamcséket vékony hártyaszerű bevonattal veszi körül. Az egyenletesen elkevert masszát előnyösen hűtött keverő.ben, keverés közben lehűtjük és lehűlés közben, vagy után a gyanta keményedését gyorsító anyagot, előnyösen hexametyiéntetramint keverünk hozzá, esetleg adott esetben formakitöltő képességet növelő adalékanyagot, előnyösen montánviaszt. A gyantával ily módon bevont szerves anyag teljesen .száraz, az egyes szemcsék különállóak és szabadon peregnek. A köszörűkő-szemcsék bevonását végezhetjük hideg úton, a műgyanta-oldószer segítségével is. Eszerint eljárva a műgyantát, előnyösen fenolgyantát, szerves oldószerben, előnyösen alkoholbán oldjuk és a köszörűkő-szemcséket az oldattal keverjük el, végül az oldószert elpárologtatjuk. Eljárásunk a továbbiakban ugyanaz, mint azt az előzőekben már ismertettük; A köszörűkő formázása több módszerrel lehetséges. Pl. az előre bevont anyagot, minden formázási tulajdonságot adó folyékony /kötő- vagy oldóanyag nélkül a formába öntjük, vibrációnak vetjük alá és/vagy sajtoljuk. A szemcsék tömörítésének fokozása céljából lehetséges a szemcsék melegen történő saj tolása is. Ebben az esetben csökkenteni lehet, a gyantafelhasználást. A bármilyen formázási módszerrel formázott köszörűkövet a már említett, előnyösen 140—250 C° hőfokon történő hevítésnek kell alávetni a köszörűkő teljes kikeményedéséig. Eljárásunknak az eddig szokásos eljárással szemben több előnye van: Messzemenő anyagmegtakarítás a drága műgyanta-felhasználásban. A műgyanta-felhasználás 60—70%-ra csökkenthető. Az egyes szemcsék egyenletesen vannak bevonva műgyantával, következésszerűen a kötésük is egyenletes lesz, nem 'maradnak gyantával * be nem-vont; vagycgyantában dús felületek. A kész köszörűkő kötése egyenletesen kopik és jelen-