146443. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-aroil-alfa-ftálimino-ecetsavészter előállítására
Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.443. SZÁM 12. o. 5-10. OSZTÁLY — EE—624. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás alfa-aroil-alfa-ftálimino-ecetsavészter előállítására Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár, Budapest Feltaláló: Lévai László, vegyészmérnök A bejelentés napja: 1959. január 26. A találmány alfa-aroil-alfa-ftálimino-ecetsavészterek előállítására vonatkozik. Ezeknek az új vegyületeknek általános képlete: —C—CH—COORi O N CO CO ahol R: H, NH2 , N0 2 , CH3O, Halogén, Rj: alkil. Alfa-benzoil^amino-ecetsavészterek előállítására az, irodalomban több eljárás található. Ilyen pl. a Sehmidt-féle eljárás, melynél diketosav-észtereket azoimiddel (HN3) reagáltatva nyerik az acilezett alfa-benzoii-alfa-amino-eeetsav-észtereket (Schmidt: Berichte, 1924, 57. 704). Úgy találtuk, hogy egyszerű módon és jó hozammal állíthatjuk elő az alfa-aroil-alfa-ftáliminoecetsav-észteréket, ha alfa-aroil-alfa^br óm ecetsavésztereket ftálimidkáliummal oldószer jelenlétében hozzuk reakcióba. A effajta szintézis az irodalomban Gabriel szintézis néven ismeretes, azonban alkalmazása alfa-aroil-alfa-halogén-ecetsav-észterekkel kapcsolatban nem ismeretes. A Gábriel-féle reakciót magas hőfokon amiedékben, vagy magas forrpontú oldószerekben, mint xylolban, való' forralással végzik. Nem volt várható, hogy ilyen reakció-feltételt a szóban levő érzékeny észterek kibírnának, mivel ezeknek hő1 alkalmazása esetén való bomlékonysága ismeretes. A találmány értelmében a reakciót dimetil-formamid, illetve dimetil-formaimid és klórozott szénhidrogén (pl. széntetraklorid) keverékében, mint oldószernek jelenlétében foganatosítjuk. A hozamot nagymértékben növelhetjük, ha ftálimidkáliumot feleslegben alkalmazunk. Célszerű, hogy 1 mol észterre 2—2,5 mol ftálimidkáliumot használjunk. Ebben az esetben a hozam az elméletinek mintegy 80—90%-a, azonban az equimoláris reakció esetén elérhető 30—35%-kal. A ftálimid feleslegét a feldolgozás során csaknem quantitative visszakapjuk. A klórozott szénhidrogénnek reakció mérséklő hatása előnyös, mind a kitermelés, mind a termék tisztasága szempontjából. A dimetilformamid kedvező hatása itten meglepő, mert bár a dimetilfornaamid használata a Gabriel-féle reakciónál bizonyos vegyületekkel kapcsolatban ismeretes (J. Am. Chem. Soc, 1950. 2786, John Sheehan és William Bolhofer), de általában nem biztosít mindig előnyt egyéb közegekkel szemben. így például nein használható bróm-oximetilén-acetofenon és ftálimid-kálium reakciójánál (J. Ind. Chem. Soc, Vol. 31, No 3. 270 old. 1954.). ahol alkohol az alkalmas közeg és ftálimidkálium helyett a reakció ftálimidnátriummal foganatosítható. A találmány értelmében továbbá azt találtuk, hogy a szóban levő ftálimino vegyületet a reakciókeverékből könnyen quantitative nyerhetjük ki, ha úgy járunk el, hogy a reakció^keveréket klórozott szénhidrogén oldószerben vesszük fel és amennyiben dimetilformamidot alkalmaztunk, annak vízzel való kimosása után az oldatból a reakció-terméket gyenge alkália, pl. alkálikarbonát híg vizes oldatával kioldjuk, majd az oldatot híg savval megsavanyítva a ftálimino vegyületet kicsapjuk. E műveletek során nem kívánatos mellékreakciók nem játszódnak le. A reakció-termék oldódása a molekulában levő keto-csoport enolizálásának az eredménye. Alfaaroil-alfa^ftalimino-eoetsav-ósizitereknek ez a viselkedése nem volt előre látható. Az enyhe alkáliákkal való enolÍ2álás ennél a terméknél specifikus. Ha a kivonatolást alkáli hidroxid, pl. nátriumhidroxid híg vizes oldatával végezzük, más reakció-termékhez jutunk. A szóban levő ftálimino vegyületek fontos alapanyagok további szerves szintézisekhez.
