146423. lajstromszámú szabadalom • Szerelék jálműfűtőberendezések légbeszívó csatornájában

Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOö TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.423. SZÁM 63. c. 58-91. OSZTÁLY — BA—1268. ALAPSZÁM Szerelék jármű fűtőberendezések légbeszívó csatornájába Wilhelm Baier KG. cég, Stockdorf bei München, Német Szövetségi Köztársaság Feltaláló: Laing Nikolaus, Stuttgart A bejelentés napja: 1958. június 14. Német Szövetségi Köztársaságbeli elsőbbsége: 1957. június 15. A találmány járművekhez, különösen gépjármű­vekhez való fűtőberendezések körébe tartozik, olyan fúvógéppel, amelynek légibeszívó csatornája a fúvógép tengelyére merőleges. Ilyen fűtőberendezések már több megoldásban ismeretesek. A tengelyre merőlegesen beszívó fúvógép rendszerint az elégési levegő szállítóven­tillátora, ámbár vannak már fűtőlevegő-ventilláto­rokkal felszerelt készülékek is, amelyek a levegőt a tengelyükre .merőlegesen szívják be. Ilyen légvezetés helygazdálkodási és szerkezeti okokból gyakran kívánatos, azonban mindkét eset­ben azzal a hátránnyal jár, hogy a levegőt derék­szögben beszívó fúvógép rendkívül rossz hatás­fokkal dolgozik és így aránylag nagy hajtótelje­sítményt igényel. Minthogy ezt a teljesítményt eddig rendszerint a jármű akkumulátora adta, mely a téli hónapokban amúgy is rendszerint erő­sen igénybe van véve, sok esetben az ismertetett fajtájú készülék eket egyáltalán nem lehetett alkal­mazni, vagy pedig további akkumulátorokat kellett felszerelni. A találmány célja mármost olyan fűtőberendezés létesítése, amely az efféle fajtájú ismert készülé­kekkel szemben sokkal kisebb hajtóteljesítménnyel működik és ezenkívül még további, szerkezeti tö­kéletesbítéseket is feltüntet. A találmány szerint a levegőt derékszögben be­szívó fúvógép hátrafelé meghosszabbított tenge­lyét előnyösen gyűrű alakú, lyukasztott köpeny­nyel vesszük körül, melyet övező légcsa tornába a beszívó csatorna torkollik. A lyukasztott köpeny furatokkal ellátott lemezből vagy előnyösen két­rétegű rácsból állhat, melyet henger alakban haj­lítunk meg. A ventillátort ekkor egyenletesebben éri a le­vegő, mely a fúvógépbe lépése előtt jobban fel­kavarodik, amivel nagyobb Reynold-számofcat érünk el. Ebből kifolyólag a lehető legnagyobb fúvógép-hatásfok még tovább növekszik és így azonos szállított mennyiség és azonos nyomásszám mellett kisebb hajtóteljesítmény elegendő. A javasolt elrendezés következtében a légsebes­ség axiális beáramlási összetevőjének adalékosan még elérhető megnövekedése a fúvógép megfelelő kialakítása mellett további javulást eredményez. Különösen lökésmentes légbeárarnlást érünk el ugyanis akkor, ha a fúvógép lapátjait úgy alakít­juk ki, hogy tengelyeik, metszetben nézve, mint­egy 90°-on túl terjedő ívet írjanak le és a lapát­felületek a beáramlási oldalon előrefelé, vagyis a fúvógép forgási irányában legyenek meggörbítve. Oly célból, hogy a lökésmentes beáramlás ekként elért előnyét a fúvógép reakciófokának rosszab­bodása folytán részben el ne veszítsük, a talál­mány egy további előírása szerint a fúvógép lapát­jainak felületét a kiáramlási oldalon hátrafelé, vagyis a fúvógép forgásirányával szemben meg­görbítjük. Ennek az a hatása van, hogy a továb­biakban szükséges elterelésnél a veszteségek lé­nyegesen csökkennek, mert a nyomás statikus része, mely kevesebb veszteséggel terelhető mint a dinamikus rész, a lapátok hátrahajlítása követ­keztében megnő. A hátrahajlított lapátokkal azonban ezenkívül aránylag sodratmentes légelvezetést érünk el, mi­által egyrészt a levegő meridionális összetevője tetemesen csökken, másrészt az alábbiakban ismer­tetett kiviteli példában a belső hőkicserőlé résznél jobb rááramlást kapunk. Az utóbbi körülmény a hőkicserélőnek és ezzel az egész készüléknek méretcsökkentését eredmé­nyezi. Minthogy a szűk fúvókeresztmetszetek és a jár­műfűtéseknél műszaki okokból szükséges nagy nyomásoldali keresztmetszetek közötti hirtelen átmenetnél rendkívül nagy veszteségek lépnek fel, a találmány még azt is javasolja, hogy a terelő­helyet, mely közönségesen a fúvógép mögött fek­szik, egyúttal diffúzorként alakítsuk ki. Gyártás­technológiailag igen egyszerű az ún. Mkésdiffúzor

Next

/
Oldalképek
Tartalom