146374. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bitumenalapú ragasztószer előállítására
Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.374. SZÁM 22 i. OSZTÁLY — PE—330. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás bitumentalpú ragasztószer előállítására Építéstudományi Intézet, Budapest Péter Tiborné oki. vegyész, Budapest A bejelentés napja: 1958. július 24. Padozatburkolatoknak, mint pl. fa, műfa, kerámia, kő, műanyag és hasonló lemezeknek és lapoknak az aljzathoz, vagy egymáshoz ragasztására bitumenalapú, vagy bitumentartalmú ragasztószereket szokták használni. Az ilyenfajta ragasztószereknek két típusa ismeretes. Az egyik típust bitumenemulzióból és kaucsuklatexből állítják elő. Az effajta ragasztó előállításához emulgálókészülék és értékes kaucsuklatex szükséges. A másik típushoz tartozók előállítására bitumen és szilárd töltőanyagokat, szükség szerint szerves oldószert, vagy oldószerkeveréket és lágyítót használnak. Szilárd töltőanyagul ásványi termék, mint pl. mészkőliszt, pernye, kaolin, azbeszt szolgál. Pl. a 173 236. sz. osztrák szabadalom oldószerül ketonok és/vagy észterek keverékét, lágyítóanyagul pl. abietinsavesztert javasol. Az ilyenfajta ragasztó előállítása a költséges 'oldószerek és lágyító felhasználása következtében szintén költséges. Azt találtuk, hogy ha a találmány szerinti bitument, salaggyapotot és oldószert, célszerűen benzint egymással összekeverve ragasztószerként készítünk, az rendkívül előnyös, az eddig ismert bitumenes ragasztóknál kedvezőbb tulajdonságú lesz. Salakgyapoton folyékony kohósalaknak vízgőzzel, vagy valamilyen gázzal, pl. levegővel, ismert módon szálassá fúvatása útján készült, pl. hőszigetelésre használt, gyapothoz hasonló, szálas terméket értjük. Oldószerre abból a célból van szükség, hogy a bitumenes ragasztó hidegen kenhető legyen. A találmányunk szerint, felmelegítéssel folyékonnyá tett bitumenbe salakgyapotot, önmagában Ismert, fűthető zárt keverőkészülékben ismert módon egyenletesen elkeverünk és az egyenletesen elkevert anyaghoz bitumenoldószert, célszerűen benzint adunk, olyan mennyiségben, hogy a keverék hidegen kenhető legyen. Az ily módon, salakgyapottal készült bitumenes ragasztó az eddig ismert bitumenes ragasztóknál erősebben köt, nyomásra és hő hatására nehezebben folyik meg és ezért fűtőberendezések közelében is nehézség nélkül alkalmazható. Ragasztóképessége az ismert ilyennemű ragasztóanyagokét felülmúlja. Ragasztóképességét a következő módon határoztuk meg: 8 cm2 tapadási felületű parkettafáeskát 4x4x16 cm méretű betonhasábra ragasztottunk a találmány szerint készült ragasztóval. Három nap, három hét és egy év múlva a próbafácskákat a ragasztási felülettel párhuzamosan működő erővel terheltük és mértük a megmozdításához szükséges erőt. Ez az erő kg/cm2 -re átszámítva adja a ragasztás nyírószilárdságát. Ugyanezt a kísérletet egyéb ragasztókkal is elvégeztük. A ragasztóképesség összehasonlítása a következő táblázatból kitűnik: Nyírószilárdság kg/cma -ben Ragasztó megnevezése 3 napos 3 hetes ] éves Svájci származású ragasztó, kaucsuklatex és bitumenemulzió tartalmú 2,7 3,6 — Dán származású ragasztó, bitumen, gyanta és oldószer tartalmú 3,8 8,7 — Lengyel származású ragasztó, bitumen, mészkőliszt és oldószer tartalmú 1,6 3,2 — Bitumen, azbeszt és benzin tartalmú ragasztó 3,8 9,1 — Találmány szerint készült ragasztó 4,8 14,4 25,0 A találmány szerint készült ragasztónak példaképpeni elkészítését a következőkben adjuk meg:
