146345. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás szénhidrogének kinyerésére technikai szénhidrogénelegyekből

o Megjelent: 1960. március 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.345. SZÁM 12. o. OSZTÁLY — LE-304. ALAPSZÁM Eljárás tiszta aromás szénhidrogének kinyerésére technikai szénhidrogén-elegyékből VEB Leuna-Werke „Walter Ulbricht" cég, Leuna (Merseburg kerület) Német Demokratikus Köztársaság Feltalálók: dr. Smeykal Kari vegyész, Leuna, dr. Köthnig Martin vegyész, Bad Dürrenberg, Klemt Harry vegyésztechnikus, Bad Dürrenberg A bejelentés napja: 1958. március 7. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1957. november 16. Pótszabadalom a 144 697. lajstromszámú törzsszabadalomhoz A 144 697. lajstromszámú törzsszahadalomban javasolt eljárás szerinti tiszta aromás szénhidrogé­neknek aromás alkotórészeket tartalmazó technikai szénhidrogénelegyekből való kinyerése oly módon történik, hogy a technikai szénhidrogénelegyből egy első extrahálószer segítségével kioldjuk az aromás szénhidrogéneket, majd ezeket az első extrahálószerből egy második extrahálószer segít­ségével ismét kivonjuk, azután pedig desztilláció útján választjuk el ebből a második extraháló­szerből az aromás szénhidrogéneket. Oldószerként az első extrakciós fokozatban formamid és N-alki­lezett származékai alkalmazását ajánlottuk, ezek az oldószerek előnyösen víz hozzáadásával kerül­hetnek felhasználásra. Utalás történt már arra is, hogy az aromás szénhidrogének közvetlenül az első extrahálószerből is kinyerhetők desztilláció útján. A formamid és származékai hővel szem­beni gyenge ellenállóképessége folytán — amely víz jelenlétében még jobban, csökken — tartani kell azonban az ilyen eljárásimód esetén oldószer­veszteségek fellépésétől, így tehát gazdaságosabb­nak látszott oly módon eljárni, hogy az első extra­hálószerből az aromás szénhidrogéneket egy sta­bilabb második oldószerrel kivonjuk, majd ez utóbbiból nyerjük ki desztilláció útján az aromás szénhidrogéneket. Azt találtuk, hogy az aromás szénhidrogének -gazdaságos módon kinyerhetők közvetlenül is az első extrahálószerből, ha desztilláció útján történő elválasztásukat csökkentett nyomáson hajtjuk végre. Általánosan ismeretes tény ugyan, hogy a desztilláció során a nyomás csökkentése a desztil­lálandó anyag kíméletesebb kezelésével jár, tech­nikai eljárások esetében azonban gazdaságossági szempontok kizárják a tetszőlegesen kis nyomások alkalmazását. A jelen esetben különösen szűk hatá­rok között lehetséges csak a nyomás csökkentése, minthogy alacsony forrpontú aromás szénhidro­gének kinyeréséről van szó, amelyek közül a ben­zol 200 mm Hg alatti nyomáson csupán jelentős költséggel járó nagyfokú hűtés mellett nyerhető ki veszteségek nélkül. Meglepő volt ezért, hogy sikerült az aromás szénhidrogéneket csupán mérsékelt nyomáscsök­kentés mellett tökéletesen kihajtani a vizes for­mamidból, ill. formamidszármazékokból, anélkül, hogy eközben a vizes formamidok számottevő mér­tékű elszappanosodása következnék be. Ennek so­rán előnyösen oly módon járunk el, hogy a pl. 70% monometilformamidból, 10% vízből és 20% benzol-toluol-xilol elegyből álló extraktumot foly­tonos áramban vezetjük egy desztilláló oszlopba, ahol az elegyet 100 és 400 mm Hg-oszlop közötti nyomáson rövid időre 120—130 C° hőmérsékletre hevítjük. Ennek során az összes aromás szén­hidrogének a víz legnagyobb részével együtt az oszlop tetején át kidesztillálnak, míg a maradék­ként visszamaradó monometilformaldehidet a Víz át nem desztillált részével együtt az oszlop aljá­ról elvezetjük. E munkamódszer érthetőbbé tétele céljából a csatolt vázlatos rajz nyomán ismertetjük az el­járás egy kiviteli példáját. Példa: Egy aromás alkotórészeket tartalmazó benzin vizes monometilformaldehiddel történt extrakciója során nyert extraktum-oldat, amely 75,7 súlyrész monometilformamidból, 8,5 sr. vízből és 15,8 sr. benzol-toluol-xilol elegyből áll, az (1) csővezetéken

Next

/
Oldalképek
Tartalom