146334. lajstromszámú szabadalom • Röntgensugarakkal végzett roncsolásmentes anyagvizsgálatok felvételi adatainak meghatározására szolgáló számolóléc

Megjelent: 1960. március 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.334. SZÁM -42. m. 33—37. OSZTÁLY — KO-1237. ALAPSZÁM Röntgensugarakkal végzett roncsolásmentes anyagvizsgálatok felvételi adatainak meghatározására szolgáló számolóléc Konkoly Tibor műegyetemi adjunktus és Sebők Andor gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. november 28. Mindeddig a röntgensugarakkal végzett roncso­lásmentes anyagvizsgálatokban a felvételkészítés adatait nehézkesen, többféle összefüggés és diag­ram segítségével határozták meg. Az adatok diag­ramokból történő meghatározása pontatlan, a vá­lasztott fókusztávolságra legtöbbször külön át kell számítani az értékeket, végül a felvételkészítés időtartamának meghatározása külön művelet. A találmány szerinti számolólécen csak szám­skálák vannak, a léc egyszerű, áttekinthető, keze­lése gyors, a felvételkészítés adatai egy irányban emelkedő számszerű értékékkel ellátott skálákkal állíthatók be, a végső adat: az expozíciós idő köz­vetlenül leolvasható. Minden változónak, melynek az expozíciós adatok kiszámításánál szerepe van, a lécen külön skálája van. A skálák egy része olyan lapra kerül egymás alá, amely a skálákra merőle­ges irányban eltolható és ily módon a skálák cse­rélhetők s a többi adat számításában csak az így beállított egyik skála szerepel. A találmányt bővebben egy példaképpeni kivi­teli alak leírása kapcsán ismertetjük, melyet a csatolt rajz szemléltet. Az 1. ábra a léc elölnézetét, a 2. ábra a hátsó nézetét, a 3. ábra pedig a harántmetszetét mutatja. A léc vázát az 1 keret alkotja, melynek elülső oldalán két kivágás, hátsó oldalán pedig egy. A keretben a 2, 3 és 4 tolókák vannak eltolhatóan elrendezve. A 2 tolóka az 1 tokra merőlegesen, a 3 és: 4 tolókák pedig a mellső oldali kivágások mögött a szerkezet hosszirányában tolhatók el. Az 5 és 10 skála közös (3) lapra van felrakva, mely tolókaszerűen oldalirányban elmozgatható. Az 5 skála a filmfeketedés tapasztalati úton meg­határozott értékeit tartalmazza acél és egyéb fé­mes, esetleg nemfémes anyagok átsugárzására vo­natkozóan. A 10 skálára az expozíciós idő került másodpercekben, ill. percekben. Önállóan oldalirányban eltolható a 4 tolóka, ínely két (6, 7) skálát tartalmaz. Az egyik (6) skálán a filmfaktor értékei, a (7) másikon a fókusztávolság van cm-ekben feltüntetve. Emellett az 1 kerettel közös testet képező (la) léc helyez­kedik el, melyen egyetlen (8) skála van, ami a mA-ekben kifejezett anódáram értékeit tartal­mazza. Az (1) jelű keret belső (la) léce és a 3 jelű tolóka alsó expozíciós idő (10) skálája között keskeny, a szerkezet teljes hosszán végighúzódó hézag van kiképezve, .mely mögött széles (2) lap a skálák irá­nyára merőleges irányban mozgatható. Ezen a (2) lapon a csőfeszültség 5 kV-kénti választott lép­csős (11) értékeihez tartozó — átsugározandó anyagvastagság mm értékeire kalibrált — (9) ská­lák vannak, melyek közül két feszültségfokozat, egyidejű megjelenésével egyszerre két skála jele­nik meg az ablakban. A (2) lap ily módon a (9) skálák sorozatát tartalmazza, melyek mindegyiké­hez a (11) skála szerinti értékű kV feszültségek tartoznak. A skálák úgy vannak megrajzolva, hogy a választott csőfeszültség esetén adott anyagvastagság átsugárzásához szükséges expozí­ciós idő a 10 skálán közvetlenül leolvasható. A skálák irányára merőlegesen elmozdítható 2 tolólap hátlapja felhasználható az adott csőfe­szültség mellett acélanyag átsugárzása esetén teo­retikusan elérhető legjobb hibafelismerhetőségi értékek feltüntetésére. Ez a 2. ábra szerint úgy történik, hogy a csőfeszültség ismét 5 kV-ként nö­vekvő (12) értékeihez, különböző léptékű (13) hiba­felismerhetőségi érték-skálák tartoznak, melyek közül a hátlapon kiképzett nyíláson ismét két skála látszik egyszerre, s ezzel a még elfogadható hiba­felismerhetőségi értékhatárok közé eső átsugároz­ható acélanyagvastagság tartomány a fix hátlapra, a nyílás mellé felrajzolt mm léptékű (14) skálán leolvasható. A skálák úgy vannak felrajzolva, hogy a léc elülső oldalán elhelyezett nyílásban egyidejű­leg ugyanahhoz a csőfeszültséghez tartozó két skála jelenik meg. A számolóléc célszerűen úgy van megszer­kesztve, hogy minden skálája balról jobbra nö­vekvő számértékeket tartalmaz. Minthogy egy­fajta film, erősítőernyő és előhívási módszer mel­lett az expozíciós adatok sokszor számítandók ki, a számolóléc úgy van megszerkesztve, hogy a 3 tolólap bármely beállításban a 4 tolókához rög­zíthető, így a beállított és rögzített film, erősítő­ernyő és előhívási technológia mellett érvényes

Next

/
Oldalképek
Tartalom