146331. lajstromszámú szabadalom • Huzatnövelő kéményfeltét
Megjelent: 1960. március 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.331. SZÁM. 24. g OSZTÁLY — KI—371. ALAPSZÁM Huzatnövelő kéményfeltét Krikovszky Sándor oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. március 18. A kéményekre szerelhető kéményfeltétek két csoportja ismeretes: mozgó alkatrészeket tartalmazó (pl. szélkakas) és mozgó alkatrészeket nem tartalmazó (pl. Wolpert-fej) kéményfeltétek. A találmány a mozgó alkatrészeket nem tartalmazó kéményfeltétek csoportjába tartozik és célja, hogy minden széliránynál a kémény huzatát növelő hatást biztosítson. A találmány azon az ismert jelenségen alapszik, hogy egy cső végén a cső tengelyére merőleges külső légáramlás a csőben szívóhatást idéz elő. Ha azonban a külső légáramlás iránya megváltozik, a szívóhatás csökken, majd a csőben túlnyomás keletkezik. A találmány szerinti kéményfeltét azt a feladatot oldja meg, hogy bármilyen széliránynál a kivezető cső végénél a cső tengelyére merőleges, örvénymentas légáramot létesítsen és ezzel biztosítsa minden széliránynál a szívóhatást, a huzat növelését. A kémény toldására szolgáló hengeres kivezető oső (1) felső vége fölött és alatt helyezkednek el a megközelítően lencse keresztmetszetű úszótestek (2 és 3). Az úszótestek kialakításánál lényeges azon aerodynamikai szempont, hogy az érkező külső légáram irányának változásával a levegő torlópontjának a helye változhat, azonban a levegő ráfutása örvénymentesen történjék és a légáramot a kivezető cső végénél a cső tengelyére merőleges irányban vezesse. Ezért az úszótestek egymás felé néző két lapja a kivezető cső tengelyére merőleges sík, melyet görbülettel bíró (célszerűen parabolákból alkotott) oldalfelület határol. Az alsó úszótesten (2) átbújik a kivezető cső (1), felette helyezkedik el a felső úszótest (3). A két úszótest egyforma méretű és egymástól való távolsága célszerűen a kivezető cső átmérőjének 0,4—1-szeresével egyenlő és a kivezető es*ő vége a két úszótest távolságát felezi. Az úszótestek külső átmérője a kivezető cső1 átmérőjének 2,5—4-szerese. Az alsó úszótest a rajta átbúvó kivezető csőhöz van erősítve, a felső úszótestet a külső kerületén elhelyezett 3, vagy több láb (4) tartja. A felső úszótest egyúttal az: eső beesése ellen is védelemül szolgál. Szélcsatornában végzett mérések szerint a talál. mány szerinti huzatnövelő kéményfeltét szívóhatása függ a széliránynak a kivezető cső tengelyével bezárt szögétől és egyenesen arányos a szél sebességi (dynamikus) nyomásával. Minden széliránynál huzatnövelő hatás jelentkezik és a huzat növekedése a szél sebességi nyomásának 0,24-szeresétől 1,28-szorosáig terjed. Legnagyobb a huzatnövelő hatás a kivezető cső tengelyére merőleges széliránynál. A találmány szerinti kéményfeltét mind tüzelőberendezések kéményeihez, mind pedig szellőzőberendezések kivezetéseihez alkalmazható. Szabadalmi igénypontok: 1. Huzatnövelő kéményfeltét, azzal jellemezve, hogy a kivezető cső (1) felső vége alatt és felett egy-egy olyan úszótest van, melyek mindegyikének a kivezető cső* tengelyére merőleges és a másik úszótest felé néző oldala sík lap, tengelyirányú határoló felülete pedig domború, lekerekített profilú. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli formája, azzal jellemezve, hogy a két úszótest egymás felé néző sík lapjainak egymástól való távolsága a kivezető cső átmérőjének 0,4—1-szerese, az úszótesteknek a kivezető cső tengelyére merőleges irányban mért külmérete pedig a kivezető cső átmérőjének 2,5—4-szerese, tengelyirányú vastagsági mérete pedig a sík lap és a határoló görbe felület találkozásánál a kivezető cső: átmérőjének 0,5—1-szerese. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli formája, azzal jellemezve, hogy a kivezető cső felső végződése az alsó úszótest felső határoló síkja felett, a két úszótest között van. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 605. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
