146283. lajstromszámú szabadalom • Folytonos üzemű, közvetett fűtésű sütőkemence péktermékek előállítására

Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.283. SZÁM 2. a. 1—9. OSZTÁLY — BA-1247.' ALAPSZÁM Folytonos üzemű, közvetett fűtésű sütőkemence péktermékek előállítására Baksa Mihály, Kajtár Lajos, Vajda Ádám, Vajda József, Budapest A bejelentés napja: 1958. április 1. A sütőiparban többféle szerkezetű, üzemű és fűtőberendezésű kemencéket alkalmaznak. Hazánkban elsősorban a szakaszos fa-, szén-, gáztüzelésű magyar kemencék terjedtek el, egy, kettő, három sütőterülettel. Ennek a kemencetípusnak hátránya a szakaszos üzemeltetés. Fűtés ideje alatt, és amíg a hőmenynyiség egyenletesen el nem oszlik, sütőáruval nem tölthető meg a sütőtér. A befűtött kalóriát a beépített anyag tárolja, a gazdaságosság ezen anyag hőtároló és hőkibocsátó képességének a függvénye. A párafejlesztés és hőkiegyenlítés céljára belocsolt hideg víz az átforrósodott építőanyagokat a hirte^ len bekövetkezett hőingadozás (diletáció) miatt megrepeszti, a kemence élettartamát csökkenti. Fűtése a sütőtérbe helyezett tüzelőanyaggal történik, az égéstermék maradványai a sütőteret, és a dagasztóteret is szennyezi, amikor a sütőtérből eltávolítják. A mai tisztasági, egészségi követelményeknek nem felel meg. Az ún. gőzkemencék kettő-három sütőtérrel már folyamatos üzeműek, de a nagy mennyiségű minőségi „mannesmann-csövek" igen költségessé teszik építésüket, azonkívül hosszabb üzemi idő után robbanásveszélyesekké válnak. A csövek előállítása hazánkban a népgazdaságtól nemes anyagot von el. Mindkét kemencetípusnál a harmadik sütőtér dobogóról cca. 0,80 m magasságról kezelhető, kiszolgálása munkavédelmi szempontból a dolgozóra káros hatásokat fejt ki, a sütőterekből kiáramló pára és meleg szinte elviselhetetlenné teszi a dobogón a tartózkodást. Ezen oknál fogva az illetékes szervek letiltották az olyan három sütőterű kemencék építését, amelyeknek harmadik sütőtere csak dobogóról kezelhető. Így kemenceblökkonként a sütőfelület 50%-os csökkenése áll elő. Léteznek villanyfűtésű, infravörös sugárral fűtött (lánc) mamut-kemencék. Léteznek még kísérleti formában atomenergiával fütendő kemencék is, de ezek nagy építési és üzemköltségek miatt csak külföldön fordulnak elő:

. A találmány lényege: a folyamatos üzemeltetés céljából kialakított közvetett fűtési rendszer. A csatolt ábrák a találmány kiviteli alakját mutatják be. 1. ábra a kemence homlokzatát, 2. ábra keresztmetszet „A" metszetben, 3. ábra keresztmetszet ,,B" metszetben, 4. ábra hosszmetszet „C" metszetben, 5. ábra hosszmetszet „D" metszetben, 6. ábra alaprajz ,,E" metszetben, 7. ábra alaprajz „F" metszetben, 8. ábra egy darab boltozati idomkő szerkezetét mutatja vázlatosan. Az —1— sütőterek felé a hőenergia folyamatos áramlását a —2— tüzelőtér, és az ezzel közvetlen kapcsolatban levő —3-— boltozati idomtéglákon átvezetett —4— hő- és füstcsatorna-rendszer biztosítja. -Az —1— sütőterek, és a boltozat hossztengelyének irányában vezetett —4— füstcsatornák belső tere nincsenek kapcsolatban egymással. A —3— boltozati idomtéglák hossztengelyébe fut a —4— füstcsatorna nyílása, összeépítve a boltozat teljes hosszában 0,25 m tengelytávolsággal olyan —4— füstcsatorna rendszer képződik, mely az egyes —1— sütőtereket az egymástól vízszintesen elválasztó boltozat által sütőhőmérsékleten tartani, fűteni képes. A —2— tüzelőtérből áramló füstgázok fm-ként 8 cm-rel lefelé húzódnak a vízszintes iránytól. Így a nagyobb ellenállás az idomtéglákhoz erőszakolt nagyobb tapadás a hőátadást elősegíti. Az •—5— fordulóponton átjutott, viszonylag lehűlt füstgázok viszont 8 cm-rel emelkedve fm-enként könynyedén távoznak. A —3— boltozatokban vezetett —4— füstcsatornákban az áramlás váltakozó irányú, ellenáramú, ami a sütőterekben az egyenletes hőleadást biztosítja. Tehát az —1— sütőterekbe sem tüzelőanyag, sem füstgáz nem kerül be, így azokat állandóan és folyamatosan péktermékkel lehet kiszolgálni (tölteni és sütés után kiszedni). A sütőterek fűtése, állandóan sütőhőmérsékleten való tartása, a térhatároló boltozatok fűtésével, héjfűtéssel oldódik meg. Az egész kemencénél ötféle idomtégla legyártása szükséges 35 SK Segegulás samott-tégla anyagból. A tégla mérete alul 0,25 m széles, 0,40 m hosszú, 0,25—0,40 m magassági mérettel. A tégla legkisebb falvastagsága 5—7 cm-ig és a hosszten-