146254. lajstromszámú szabadalom • Egymásbakulcsolható elemekre tagolt állványszerkezet

Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.254. SZÁM 37. e. OSZTÁLY — SE—839. ALAPSZÁM Egymásbakuícsolható elemekre tagolt állványszerkezet Sociélé Francaise des Echafaudages „SELF LOGK" cég Párizs, mint See Léon Alexandre Suresnes-i (Seine m., Franciaország) gyáros, feltaláló jogutódja A bejelentés napja: 1958. július 8. • Franciaországi elsőbbsége: 1957. július 11. — 37 e osztály — A találmány állvány-, ill. más efféle tagolt építményszerkezet, közelebbről mondva pedig ennek egymásbakulcsolható alkatelemei. Az új szerkezet elemei egymásbadugással kulcsolódnak egybe. A találmány alkalmazható oly állványzatokhoz is, amelyeknél kötőszervekkel, vagy illesztékekkel építjük meg előbb az állványzat alapját. Az új szerkezet belső, vagyis rendszerint valamely munkában levő épülethez simuló oldalán teljesen szabad, nyitott marad és kellő hosszúságban fektethetünk reá vízszintes járópallókat, amelyek menetében mindvégig szabad közlekedőtér áll rendelkezésünkre. Az új szerkezet egymásbakulcsolódó elemeinek szárain bedugókarmantyúk vannak az odacsatlakozó további elemek befogadására. Az oldalelemeknek egymásétól eltérő magasságú és keresztrudak segélyével egybeerősített szárai vannak, melyek kellő tág közlekedőtepet hagynak szabadon. Az oldalelemekhez tartozó és az előbbiek rövidebb szárához az állványzat külső oldalán csatlakozó harántelemek korlátot képeznek. E harántelemek legalább egyik szárának hasznos magassága akkora, mint az oldalelemek szárainak magasságkülönbsége. Az oldalelemeket a harántelemek egyik hosszanti rúdjával azonos síkba eső kötőrudak kapcsolják össze egymással. A találmány részleteit egyébként a rajzokhoz fűződő leírás során ismertetjük, A rajzok vázlatosan tüntetik fel a találmány kiviteli példáit. Az 1. ábra az új állványzatnak belülről nézett és tört távlati rajza. A 2. ábra az előbbi II——II vonalai síkjában vett és oldalról nézett függélyes mets?et, A 3. ábra egyik, az előbbi ábrákban beszereltért mutatkozó oldalelem kisebb léptékű oldalnézete. A 4. ábra más, az 1. ábrában beszerelten, de az ottanihoz képest némileg módosított harántelem oldalnézete. Az 5. ábra efféle harántelem más változatának oldalnézete. A 6. ábra az 5. ábrabeli harántelem egyik részletének nagyobb léptékű, tört hosszmetszete. A 7. ábra a 6. ábra VII—VII vonala szintjében vett vízszintes metszet. A 8. ábra az 5. ábrabeli módosított harántelemhez kapcsolódó kisegítőrúd oldalnézete és részben függélyes metszet. A legteljesebben az 1- ábrával feltüntetett állványzat két főetevacsoportra tagolódik. Az 1, ábrabeli állványzat egybeillesztett, ill. egymásbadugott és egészükben —1— jelzésű főelemekből, valamint —2— segédelemekből tevődik össze. Az —1— oldalelemek két, egymásétól eltérő magasságú és egymással párhuzamos —3, 4^- szárát felső részükön —5, 6— keresztrudak kötik össze és ezeket szükség esetén egy, vagy több —7— rácsrúd merevíti. A —-3— szár alját a —6— keresztrúddal összekötő rézsútos —8— gyám szükség esetén maga is merevíthető. A —3 és 4— szárak az —5— keresztrúd fölé kiálló —9, 9a— bedugókarmantyúkban végződnek. A —9—- karmantyúknak az —1— oldalelemek síkjába eső —10— hasífcékuk, a —9a— karmantyúknak pedig ezen elemek síkjára merőleges, egy vagy két —10a— hasítékuk {3. ábra) van. A —2— harántelemeknek két —11, 12— oldalszára egyformán oly magas, mint az, —1— oldalelemek —3 és 4— szárai közötti magasságkülönbség. A —41, 12— oldalszárak felül —13— karmantyúkban végződnek, amelyek nem szorulnak hasitékokra.