146253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntésre alkalmas karbamid-formaldehid gyanta előállítására

Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.253 SZÁM 39. c. OSZTÁLY - SE-789. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás öntésre alkalmas karbamid-formaldehid gyanta előállítására Szervesvegyipari és Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Schwaner Károly, Budapest A bejelentés napja: 1957. október 14. Karbamid-formaldehid típusú kondenzációs gyanták öntésre nem alkalmasak, mert azok zsu­gorodása igen nagy. E zsugorodás miatt belső feszültségek lépnek fel, minek folytán az öntött tárgy összerepedezik és így tönkremegy. Ezen pl. úgy igyekeztek segíteni, hogy a gyantát üveg­formába öntötték, de ezzel sem sikerült a tárgy deformálását és összerepedezését kiküszöbölni. A találmány eljárás, mellyel a karbamid-formal­dehid típusú gyanták nagyfokú zsugorodását és repedezésre való hajlamosságát sikerült kiküszö­bölni. A találmány értelmében a karbamid-formal­dehid gyanták keményítősét karbonsavamid jelen­létében végezzük. Kísérleteink során előnyösnek találtuk, ha melamin tartalmú karbamid-formal­dehid gyantát használunk. Karbonsavamidként előnyösen alifás mono- vagy dikarbonsavamidokat alkalmazunk, például acetamidot vagy propionsav­amidot. A karbonsavamidot előnyösen a gyantára számítva 3—6%-nyi mennyiségben alkalmazzuk. Az eljáráshoz alkalmas karbamid-formaldehid gyantát akként kaphatjuk, hogy karbamidot és formaldehidet (adott esetben melamin adalékkal) gyengén savas közegben kondenzáljuk, majd ezt követően gyengén lúgos közegben víztelenítjük. E gyantának kondenzációs foka aránylag kicsi, ezért vízben oldódik, azonban alkohol hozzáadá­sára megzavarosodik. Öntési célokra legalkalma­sabb, ha viszkozitása 20 C fokon 1500—2500 centi­poise között van. A gyanta keményítését célszerűen katalizátor felhasználásával 20—30 Cc között végezzük. Kata­lizátorként szei-ves vagy ásványi savak, pl. p-toluol­szulfonsav, oxálsav, adipinsav, foszforsav, sósav stb. vizes vagy glicerines oldatát használjuk 20— -50%-os • töménységben. Savamidként különösen előnyösen az alacsonyabb zsírsavak amidjait hasz­náljuk, mert ezek jól oldódnak glicerinben és víz­ben, mely oldószerek a gyantával könnyen keve­rednek. Az öntött gyantát szokásos módon akként ké­szítjük, hogy a karbamid-formaldehid kondenzá­ciós termékeket a katalizátor és savamid oldattal egynemű keverékké dolgozzuk fel, ami után az elegy öntésre alkalmas. A gél állapotba való át­menet 24 órán belül megtörténik, a térhálós szerkezet kialakulása több hétig is eltarthat. Példa: 40 súlyrész karbamid-melamin-formaldehid gyantához (karbamid+melamin : formaldehid mól­arány 1:2), melynek viszkozitása 20 C fokon 1800 cP, 1,3 súlyrész acetamidnak 0,5 súlyrész glicerinben való oldatát és 0,9 súlyrész 36V0 -os foszforsavas katalizátort adunk. E keveréket egy­nemű oldattá keverjük el, ügyelve, hogy levegő­buborékok ne jussanak a gyantába. Az össze­keverést célszerűen 30—40 C fok hőmérsékleten végezzük. A fenti módon kapott egynemű gyantaoldatot az előkészített beágyazandó tárgyra öntjük. A gyanta 24 óra múlva félkemény gél, 2—4 hét múlva kemény, üvegszerűen átlátszó anyaggá ala­kul át. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás öntésre alkalmas karbamid-formal­dehid gyanta előállítására, melyre jellemző, hogy a gyanta keményítését kar bonsavamid jelenlété­ben végezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, melyre jellemző, hogy melamin tar­talmú karbamid-formaldehid gyantát használunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, melyre jellemző, hogy a gyan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom