146145. lajstromszámú szabadalom • Koordinátateodolit
Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.145. SZÁM 42. c. 5-9. OSZTÁLY — FI—133. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Koordinátateodolit Gamma Optikai Művek, Budapest Feltaláló: dr. Fialovszky Lajos oki. mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, Budapest. A bejelentés napja: 1958. szeptember 10. Az alsó geodéziai felmérés igen gyakran használt mérési eljárása a sokszögelés. Az utóbbi években a fejlődés a sokszögelés terén az, hogy a sokszögvonal sarokpontjai közti távolságokat, vagyis a sokszögoldalakat közvetlen hosszmérés helyett optikai távolságmérésre is berendezett teodolittal mérik. Kívánatos, hogy a műszer azonnal a vízrszintesre redukált távolságot adja. Ezt a célt szolgálják a különböző működési elvek alapján készített ún. redukáló tahiméterek. A terepfelmérés során azonban a sokszögeléssel bemért pontok koordinátáit kell végső fokon meghatározni valamely geodéziai, pl. Észak-Keleti koordinátarendszerben. Ehhez irodai számító munkára van szükség akkor is, ha a sokszögvonal törés-szögeit és oldalainak vízszintes vetületeit, a redukált távolságokat mértük meg. Felmerül ezért a szükséglet olyan geodéziai műszer iránt, amely a mérés eredményeképpen a helyszínen készen adja a sokszögvonal bármelyik, pl. i- edik sarokpontjának a megelőző (i—l)-edik sarokpontra vonatkoztatott JXi = X, — X í-i és AYi = Y; — Yi-i koordinátakülönbségeit. Az ilyen műszerrel végzett sokszögmérésnél a sokszögvonal r/ -edik (vég-) pontjának koordinátái azonnal a helyszínen határozhatók meg a mért koordinátakülönbségekből: n X„ = X0 + 2 I A x, (1) i = 1 n Yn = Y 0 + 2 A Yi (2) '=1 ha a sokszögvonal P0 kezdőpontjának ismert koordinátái: X» Y». A koordinátateodolit megoldására különböző működési elvek kerültek már a szakirodalomban ismertetésre, de az eddigi elgondolások — rendkívül bonyolult szerkezeti megoldásuk miatt — kivitelezésre nem kerültek. A jelen találmány az alább ismertetett optikai és mechanikai elvi megoldással lehetővé teszi a koordinátateodolit gyakorlati megvalósítását, A mellékelt rajzok a találmány szerint koordinátateodolit működési elvét és példaképpen egyik kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra az 1° távcsőelf ordítással és vízszintes távmérőléccel végzett távmérés ismert elvének vázlata; a 2. ábra a vízszintesre redukált távolságnak az X és Y koordinátatengelyekre vonatkoztatott vetületeit tünteti fel; a 3. ábra a koordináta teodolit leolvasó mikroszkópjában látott teljes vízszintes leolvasókép; a 4. ábra a teljes vízszintes leolvasókép optikai mikrométerrel eltolt helyzete; az 5. ábra a teljes vízszintes leolvasó kép vízszintes beállító csavarral eltolt helyzete; a 6. ábra a koordinátateodolit vízszintes leolvasóberendezésének optikai vázlata (metszet a teodolit fekvő tengelyének függőleges síkjában); a 7. ábra a fél sugárnyaláb eltérítő fél lencse alapállásban; a 8. ábra a fél sugárnyaláb eltérítő fél lencse eltolt helyzetben; a 9. ábra a fél sugárnyaláb eltérítő fél lencse vezérlő szerkezetének példaképpeni vázlatos mechanikai megoldása felülnézetben; a 10. ábra a két beosztásos koordinátamérőléc vázlata; a 11. ábra az egybeosztásos koordinátamérőléc vázlata. Ismeretes, hogy valamely sokszögvonal P;-i és Pi pontjának ferde távolsága Sf-i, i vízszintes vetületét, vagyis a két pont vízszintesre redukált távolságát a P/-i ponton felállított teodolittal a PÍ ponton felállított alkalmas beosztású vízszintes léc segítségével oly módon is meg lehet állapítani, hogy előbb a teodolit vízszintes leolvasóindexét a vízszintes kör (limbusz) valamelyik kerekszámú fokosztásvonalára állítjuk és megirányozzuk a mű-
