146127. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tercier benzokinolizinkarbinolok előállítására

ú Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRÄS 146.127. SZÁM 12. p. 1—5. OSZTÁLY — HO-549. ALAPSZÁM Eljárás tercier benzokinolizinkarbinolok előállítására Hoffmann-La Boche, Basel, Svájc A bejelentés napja: 1958. szeptember 19. Svájci elsőbbsége: 1957. szeptember 20. A találmány eljárás Rí R,— általános képletű helyettesített 2-hidroxi-benzo(a)kinolizinok, továbbá e vegyület sóinak előállítása, ahol Rj- és R2

hidrogént, alkoxi csoportot vagy együttesen alkilénoxicsoportot, R3 alkuén-, áralku- vagy adott esetben éterszerűen kötött oxigént tartalmazó alkilgyököt és R4 adott esetben alkil-, aril- vagy alkoxigyökkel helyettesített etinil, ill. vinil-, ill. etilgyököt jelent. A találmány szerinti eljárás abból áll, hogy Rí — R2

N V\/\ II. -R3 o általános képletű 2-oxo-benzo(a)kinolizint, ahol Rí, R2 és R3 a fent megadottakat jelenti, fémorganikus acetilén vegyülettel reagáltatjuk, a kondenzálási terméket hidrolizáljuk, a kapott tercier karbinolt, adott esetben katalitikusan hidrogénezzük és esetleg sóvá alakítjuk. A kiindulási anyagként szolgáló kinolizinketonokat, melyek az aromás gyűrűben egy vagy két, minden esetben egymással összekötött alkoxicsoportot hordhatnak, és melyek 3-helyzetben, adott esetben éterszerűen kötött oxigént tartalmazó alkil-, alkenil- vagy aralkilgyökkel — vannak helyettesítve, a Helv. Chim. Acta 49, (1958), 119. és következő oldalain található leírás alapján állíthatjuk elő. A találmány értelmében ezeket a kinolizinketonokat fémorganikus acetilén vegyületekkel reagáltatjuk, melyeknek az etinil gyöke alkil-, aril- vagy alkoxigyökökkel lehet helyettesítve. Effajta fémorganikus acetilénvegyületekre példa a litiumacetilid, a nátriumacetilid, az acetilin-magnéziumbromid az alkoxiacetilén és fenilaceülén alkálisói. a fenilacetilén magnéziumbromid. A reakciót előnyösen oldószerben foganatosítjuk; alkáliacetilidek részére különösen előnyös a cseppfolyós ammónia, az acetilén-magnéziumhalogenidek részére az éter, tetrahidrofurán, dioxán és az anizol. Az alkeriil-karbinolokat az oldószer bepárlásával nyerjük ki és pl. diizopropiléterből vagy di-n-butiléterből kristályosítjuk át. Az alkinilkarbinolokat alkenil- vagy alkil-karbinolokká való átalakítás céljából megfelelő oldószerben, mint pl. alkoholban vagy ecetéterben hidrogénező katalizátor, mint pl. platinoxid. Raney-nikkel, palládium-szén, vagy Lindlar-katalizátor jelenlétében hidrogénnel kezeljük. A tercier karbinolok színtelen, kristályos bázikus vegyületek, vízben kevésbé oldhatók, azonban a szokásos szerves vagy szervetlen savakkal, mint pl. bórkősavval, citromsawal, foszforsawal, kénsavval, metánszulfosavval, brómhidrogénnel vagy sósavval, vízben oldható kristályos sókat képeznek. Mind a bázikus, mind pedig a sók erős narkózist fokozó és az agyvelőben szerotinint szabaddá tevő hatásukkal tűnnek ki. Ez oknál fogva bizonyos rauwolfia alkaloidákhoz hasonló hatásspektrummal rendelkeznek. Ezeket a vegyületeket gyógyszerként vagy gyógyszerek szintezéséhez közbenső termékként használhatjuk. A tercier karbinolokat különböző izomer alakokban kaphatjuk; a jelen találmány valamennyi képződött izomer előállítását felöleli. 1. példa: 1,7 g lítiumnak 100 ml folyékony ammóniában készített oldatába száraz acetiléngázt vezetünk,