146121. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes őrlőgép

Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.121 SZÁM 34. b. 50. b. OSZTÁLY — HO—514. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 4 Egyetemes őrlőgép Budapesti Vas és Szerelőipari Tröszt, Budapest Feltalálók: Horváth László technológus, Márton Frigyes technikus, Baradlai József elektroműszerész mindhárman Budapesten A bejelentés napja: 1958. február 14. Az ez ideig ismeretes őrlőgépek — amelyeket háztartásokban, vendeglátóipari vállalatoknál, laboratóriumokban, gyógyszertárakban, üzemekben és mindenütt, ahol darabos anyag szétzúzására, lekoptatására (továbbiakban őrlésére) használnak — olyan felépítésűek, hogy az őrlőház tartóállványában van elhelyezve, vagy ahhoz Csatlakoztatva a működtető motor. Ezek a szerkezeti kialakítások nem nyújtottak tökéletes megoldást egyrészt azért, mert az őrlőgép tartóállványát úgy kellett kialakítani, hogy abban vagy ahhoz a hajtómotor könnyen szerelhető legyen, másrészt a motortest, így az egész őrlőgép érintésvédelméről külön kellett gondoskodni. Ily módon az egész készülék - anélkül, hogy az őrlőgép szempontjából arra szükség lett volna — bonyolult kialakítású, nehézkes kivitelű volt. A találmány szerinti egyetemes őrlőgép kiküszöböli az eddig ismert őrlőgépek hátrányait olyan szerkezeti kialakításával, amelynél a gép szigetelő műanyagból készült tartóállványa egyúttal a hajtómotor állórészéül is szolgál, a tartóállvány két zárólapja képezi a motor pajzsait, amelyeken keresztül a szellőzés is történik és a két pajzs egyike hordja magát az őrlőgépet. A tartóállvány, amely egyúttal a motor állórésze is, mint fentebb említettük, szigetelő műanyagból egy darabból készül és magába foglalja a kefetartókat, valamint a működtető nyomógomb felerősítését szolgáló falrészt is. A tartóállvány egyik, célszerűen felső záróvégéhez, mint a motor pajzsához csatlakozik, oldható kötéssel az őrlőgép házának célszerűen műanyagból készült feneke, az őrlőház fenékhez szintén oldható kötéssel csatlakozik maga az ugyancsak műanyag őrlőház, amelyet átlátszó fedél zár. Az őrlőkalapács a pajzson és a hozzá csatlakozó őrlőház fenéken átnyúló forgórész tengelyéhez van erősítve, esetleg szigetelő tengelykapcsoló közbeiktatásával. A találmány szerinti egyetemes őrlőgép egy példakénti kiviteli alakját az ábrák szemléltetik. Az 1. ábra az őrlőgép függőleges metszete, a 2. ábra pedig a gépnek azt a kimetszett darabját mutatja ugyancsak metszetben, amelyik a kefetartót foglalja magába. Az ábrákon a hajtómotor —1— állórész tekercselése a tartóállványként kialakított —2— állórésznek a vele egy darabból sajtolt bordáihoz —3— í.őcsavarokkal van hozzáerősítve. Az —1— állói-ész tekercselés a —2— állórész rajzon nem ábrázolt bordáihoz fekszik fel, amely bordák egyúttal rögzítik is azt. 'Az állórész alsó részén kiképzett nyílásokba csatlakozik egyfelől a —4— áramvezető kábel, másfelől az —5— működtető nyomógomb. A nyomógomb olyan kialakítású, hogy nyugalmi helyzetben az áramkör mindkét sarkát szakítja és az érinthető részei nem kerülhetnek feszültség alá. A —2— állórész —6— alsó és —8— felső pajzsába helyezett —7— csapágyban foroghat a •—7a— forgórész —7b— tengelye. A motor tengelyére —9— ventillátor lecsavarhatóan csatlakozik. Ez a ventillátor hűti a motort oly módon, hogy a —6— alsó pajzson levő (fel nem tüntetett) furatokon keresztül beszívja a levegőt, a —8— felső pajzs oldalnyílásain kifújja azt. A motor forgórészének axiális irányú megtámasztását alul célszerű golyó, felül pedig a ventillátorágy oldalfelülete biztosítja. A motor —-14a— keféi az állórésszel egy darabból készült —14— vályúban helyezkednek el. A felülről történő rögzítést —15— lemez biztosítja oly módon, hogy oldalai a :

—14— vályú oldalain a —16— felületig lenyúlnak és itt az alá vannak hajlítva. A kefekábel vége a —15— lemeznek a vályúba hajtott végéhez van forrasztva. A —8— felső pajzsot —10— leszór ítócsavar ok rögzítik a —2— állórészhez úgy, hogy egyúttal