146114. lajstromszámú szabadalom • Vetülékcséve

Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.114. SZÁM 76. d. 14—21. OSZTÁLY — GE—173. ALAPSZÁM Vetülékcséve A Magyar Állam, mint dr. Grega Béla feltaláló, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1954. július 1. A vetülékcsévéknél a fonal lefejtésekor előfor­duló szakadásokat főként a lefejtés közben előálló és hirtelen bekövetkező rántódásváltozások idézik elő. A szakadások különösen a kezdőkúpról tör­ténő lefejtéskor jelentkeznek. A találmány vetülékcséve, mely a fonalnak olyan elhelyezését teszi lehetővé, amely elhelye­zésnél lefejtés a csévetest felső részétől az alsó kezdőfelületig azonos feszültséggel történik. Az alsó kezdőfelület teljes lebontásánál rántódásvál­tozások tehát nem lépnek fel, illetve lényegesen kisebb mértékű lesz, mint az eddig ismert vetü­lékcsévéknél. A fonalak végig egyenletes lefejtő­dése szakadás, hurkolódás és így selejtcsökkenést jelent. Ezenfelül a találmány szerinti új kezdő forgásfelület alkalmazása az eddigieknél véko­nyabb csévetest használatát teszi lehetővé, aminek következtében kb. 10%-kal több fonal helyezhető a csévére. A találmány vetülékcséve, melynek fonalme­netei forgási hiperboloid alakú csévetestre vannak csévélve. A találmány lehetővé teszi olyan-cséve­test alkalmazását, amelynek magassága a szokásos méretű kezdőkúpnál kisebb. A csévetest célsze­rűen hüvely alakú, amelynek forgási hiperboloid kiképzése a talpnál kezdődik. A kísérletek azt mutatták, hogy amíg a korábbi ismert kialakítású vetülékcsévénél a szakadási átlag 1,48 szakadás/10 000 vetés volt, addig a ta­lálmány szerinti csévénél ez az érték 0,28 szaka­dás/10,000 vetésre csökken. A találmány előnye még, hogy a lefejtés sebes­sége a szakadás veszélye nélkül nagymértékben növelhető az eddig szokásos lefejtési sebességhez képest. A vetülékcséve testének a találmány szerint tör­ténő kialakításánál a selejtnek minősülő fonal­maradék kiküszöbölődik és a szakadások megszű­nése következtében a gépállások is csökkennek és ezzel növekszik a termelékenység is. A találmány szerinti vetülékcsévétest egyik ki­viteli alakját vázlatosan a rajz szemlélteti, amely­nél a csévetest mint látható forgási hiperboloid alakú. Szabadalmi igénypontok: 1. Vetülékcséve, azzal jellemezve, hogy fonal­menetei forgási hiperboloid alakú csévetestre van­nak csévélve. 2. Csévetest az 1. igénypontban meghatározott vetülékcsévéhez,. azzal jellemezve, hogy hüvely alakú és a forgási hiperboloid kiképzése talpnál kezdődik. 3. Csévetest az 1. igénypontban meghatározott vetülékcsévéhez, azzal jellemezve, hogy hüvely alakú és a kezdőfelület magassága a szokásos méretű kezdőkúpénál kisebb. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó lgaugatoja 594196. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom