146089. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus tonométer
Megjelent: 1960. január 15. {•!(: ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMILEfRÁS 146.089. SZÁM 30. a. 1—7. OSZTÁLY — TU—101. ALAPSZÁM Elektronikus tonometer Dr. Thuránszky Károly tanársegéd, Balassy József technikus, dr. Szeghy Gergely tanársegéd és dr. Kukán Ferenc egyetemi tanár, Szeged A bejelentés napja: 1958. március 9. A szemgolyón belüli nyomás mérése a klinikai gyakorlatban indirekt úton történik. A mérés elve, hogy ismert nyomóerővel a szem szaruhártyájának egy meghatározott kis felületére nyomást gyakorolnak, és mérik a nyomóerő hatására a szemgolyón létrejött behorpadás mélységét, ami a szemgolyón belüli nyomással arányos. Ilyen mérésekhez általában a Schiötz-rendszerű tonométert használják. E műszer a szemgolyóhoz illeszthető csőben mozgathatóan elrendezett nyomásközvetítő rúddal rendelkezik, amely rúd mechanikus módon, emelőrendszerek révén kapcsolódik a műszer mutatójához. A Schiötz-féle tonometer mechanikus felépítéséből következik, hogy a nyomásközvetítő rúd elmozdulásakor a rúd és az annak vezetését biztosító cső között, valamint a mozgás közvetítésére és megnövelésére szolgáló mechanikus forgástengelyeinél bekövetkező súrlódásból származó erők lépnek fel. E súrlódóerők a mérést pontatlanná, az eredményt megbízhatatlanná teszik. További hátránya még e műszernek, hogy kezelése körülményes és hosszadalmas, továbbá, hogy a mérés csak fekvő pacienseken végezhető. Születtek olyan megoldások is, amelyek a Schiötz-féle tonometer közvetítő mechanizmusát elektromos eszközökkel helyettesítik olyképpen, hogy a nyomásközvetítő rúd műszeren belüli vége (vagy az ehhez erősített tömb) egy tekercsrendszer belsejében mozdulhat el és az elmozdulás folytán — az elmozdulás mértékétől függően — a tekercsen belüli mágneses térerősség és ennek folytán a szekunder tekercsben folyó áram erőssége is megváltozik. Ezen áramerősségváltozásból lehet a szemgolyón belüli nyomást megállapítani, illetve a leolvasó műszer már e nyomásértékekre van kalibrálva. E megoldásnál is fennáll még a nyomásközvetítő rúd és a vezetését biztosító cső közötti súrlódásból származó pontatlanság, továbbá a kezelés körülményes és hosszadalmas volta. További nehézség még, hogy a nyomásközvetítő rúd kis mértékű elmozdulása a szekunder tekercsben csak igen kis értékű áramváltozást eredményez, ami a leolvasásnál okoz bizonytalanságot. A találmány tárgyát képező tonometer mentes a fenti hiányosságoktól, mert nyomásközvetítő rúdjának mozgása súrlódásmentes, továbbá az elmozdulás mértékének megállapítása két, egymással mágneses csatolásban levő tekercs egymásrahatásának regisztrálása révén történik. E megoldás esetén a mérést végző személynek nem kell az eredményt mutató műszert figyelni a mérés közben, mert a műszer mutatója a mérés befejezésekor automatikusan rögzítődik, s így az eredmény később, az érzékelő szervnek a szemgolyótól való eltávolítása után is leolvasható. A találmányt részleteiben a csatolt rajzmellékleten bemutatott példakénti kivitel kapcsán ismertetjük, ahol az 1. ábra tonometer érzékelő szervét, míg a 2. ábra a leolvasó műszer mutatójának rögzítését tünteti fel vázlatosan. Az 1. ábra szerinti érzékelő szerv a 13 dugós csatlakozó révén egy önmagában ismert, ezért a rajzon fel sem tüntetett erősítőberendezéshez csatlakozik. Az erősítőberendezés hálózati, vagy telepfeszültséggel táplálható, csupán arról kell gondoskodni, hogy a tápfeszültség értékváltozásának megfelelő korrekciós lehetőség legyen, amivel a leolvasó műszer minden mérés előtt nulla állásba hozható. Az 1. ábra szerinti érzékelő szerv 1 háza célszerűen műanyagból készítendő, s úgy van kialakítva, hogy egy kézben jól tartható legyen. Az 1 házban van rögzítve a 4 cső, célszerűen fémcső, amely az 5 fémhüvely vezetésére szolgál. Az 5 fémhüvely belsejében foglal helyet a 3 nyomásközvetítő rúd, amely azonban az 5 fémhüvellyel nincs kapcsolatban. Az 5 fémhüvelyt a rajzon ábrázolt nyugalmi helyzetben a 7 rugó tartja. Ebben a helyzetben az 5 fémhüvely 12 külső, célszerűen háromlábúra kiképzett vége nem ér a 3 nyomásközvetítő rúd 11 végéig. Az 5 fémhüvely nyugalmi helyzetében a hüvely által zárható 6 kapcsoló nyitott állapotban van. A 3 nyomásközvetítő rúd 2 és 10 jelű laprugókon van felfüggesztve. E rugólapok síkja a rajz síkjára merőleges, így a 3 rúd csak a rajz síkjában végezhet mozgást. A 3 rúdnak a 2 és 10
