146084. lajstromszámú szabadalom • Számolóeszköz adathalmazok középértékének és szórásának meghatározására

Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.084 SZÁM 42. m. 33—37. OSZTÁLY — TE—161. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Számolóeszköz adathalmazok középértékének és szórásának meghatározására Textilipari Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Németh Endre oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. november 7. A találmány tárgya olyan számolóeszköz, amely­nek segítségével könnyen és gyorsan állapítható meg adathalmazok középértéke és szórása. Egy­egy korong meghatározott számú adathalmaz ki­értékelésére alkalmas. Az iparban — de az élet számos többi terüle­tén is — igen sokszor felmerül a mérésekkel, vagy közvetlenül, szemlélet útján meghatározott értékekből álló adathalmazok középértékének és szórásának a kiszámítása. Például a textiliparban a fonalakra, cérnákra vonatkozó szakítóerőt úgy határozzák meg, hogy a vizsgált fonal, vagy cérna kiválasztott darabjaival szakítópróbák sorozatát végzik el, s az egyes szakítási próbáknál mért szakítóerő-értékeknek a középértékét képezik, az egyes értékek eltérésének jellemzésére pedig ki­számítják az értékek szórását. Általában a középérték és a szórás meghatá­rozása a cél, mert az adathalmazoknak e két el­oszlásjellemzője a legáltalánosabban használt. Ha az észleletek, mérések számát n betű jelöli és az egyes mérések eredményeként kapott ér­tékeket általánosságban, mint esetlegességi válto­zót XJ —jelöli, akkor az x középérték matemati­kai definíciója a következő: n 2 x; n Az s szórás matematikai definíciója: s = s ennek következtében a II. formulában szereplő (XÍ—x)2 értékek meghatározása, s így az egész: számítás igen sok munkát, fáradságot igényel. Ha az adathalmazban szereplő értékek törtszámok, akkor a nehézségek még fokozódnak. A fenti nehézkes és fáradságos számítási munka egyszerűsíthető a következőképpen: Az adathalmaz legkisebb és legnagyobb értékű tagja közti tartományt, tehát az x,- esetlegességi változó változási intervallumát több, pl. 8—12 egymással egyenlő* szakaszra kell bontani. Termé­szetesen nem szükséges a szakaszokat úgy meg­választani, hogy a legkisebb értékeket magában­foglaló szakasz kezdő értéke egyben az adathal­maz legkisebb értéke is legyen, és hogy a leg­nagyobb értékeket tartalmazó szakasz utolsó tagja egyben az adathalmaz legnagyobb értékű tagjá­val megegyezzen, hanem az adathalmaz legkisebb, illetve legnagyobb értékű tagja a megfelelő sza­kaszok közbülső értékeit is képezheti. Az egyes szakaszokba tartozó értékeket az illető szakasz középértékével megegyezőnek kell tekinteni. Az elmondottak szerint képezett szakaszokra vonatkozóan új változót kell megjelölni, amely­nek kezdőpontját az eredeti változó — tehát az xr esetlegességi változó — választott középértékébe tűzzük ki. Ezen módosításokkal, valamint az adathalmaz értékeiből az egyes szakaszokba eső értékek szá­mának, az ún. gyakoriságnak a figyelembevételé­vel a középértéknek az I. formula szerinti definí­ciója a következő lesz: II. k Z n,­• b- i = 1 III. Á gyakorlatban igen sokszor száz, vagy ennél is több értékből álló adathalmazt kell kiértékelni míg a szórásra vonatkozóan módosított formula

Next

/
Oldalképek
Tartalom