146026. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus működésű vetőgép

Q Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.026. SZÁM 45. b. 10-20. OSZTÁLY — FU-164. ALAPSZÁM Pneumatikus működésű vetőgép A Magyar Állam, mint Futász Rudolf műszerész, Futász Dezső órás és Hamvas Márton szerelő, budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1956. június 16. Ismeretesek már pneumatikus működésű vetőgépek, amelyek célja a vetés egyenletessé tétele és ezzel a terméshozam növelése, valamint más előnyök elérése.. így pl. ha cukorrépát egyenletesebben sikerül vetni, mint a régi, szokásos eljárásokkal, akkor az egyelés munkája sokkal könynyebb és gyorsabb, ami igen nagy idő- és munkamegtakarítást eredményez. Az eddig ismeretessé vált pneumatikus vetőgépek azonban igen bonyolult szerkezetűek, ami azzal jár együtt, hogy beszerzési áruk magas, üzembentartásuk nehézkes és drága, emellett ezek a gépek nagy súlyúak stb. A találmány célja oly vetőgépet szerkeszteni, amely tényleg megvalósítja a pneumatikus vető^ gépek fő célját a szemenkénti, egyenletes vetést, de emellett oly könnyű, egyszerű és üzembiztos, hogy minden tekintetben tényleg megfelel a gyakorlati igényeknek. Ezt a célt a találmány értelmében úgy érjük el, hogy a vetés céljaira üreges korongot alkalmazunk, amelynek belsejében csőtengely segítségével légritkított teret tartunk fenn és ez a függőleges síkban forgó korong egy részével, éspedig felénél kisebb darabjával nyúlik bele a magszekrénybe; a korongon kör mentén dudorodások vagy kiemelkedések vannak és ezek belsejében vannak azok a furatok, amelyek szívóhatással egy-egy magot felszednek, majd pedig a kidudorodások egy leszedő vagy ledörzsölő alkatrész mentén haladnak el és így juttatják a szemeket a magágyba. A csatolt rajzok kapcsán részletesen magyarázzuk meg ennek a rendszernek az előnyeit és a működés módját. A rajz 1. ábrája a gép példaképpen választott kiviteli alakjának felülnézete, a 2. ábra részleges oldalnézet és a 3. ábra a 2. ábrához tartozó elölnézet a • berajzolt nyilak irányából tekintve. Végül a 4. ábra az egész gép oldalnézete kisebb léptékben. Hivatkozással az 1. ábrára, a yetőgépet a rajzon fel nem tüntetett traktor vontatja és ennek a traktornak az erőleadó tengelye az —1— erőátviteli szervek révén hajtja a —2— ventillátort, mely a szükséges légritkítást létesíti. A ventillátor vagy légszivattyú a —3— csövek révén függ össze a már említett vetőkorongok csőtengelyével, a rajz szerinti kiviteli példánál oly módon, hogy két-két egymás mellett levő —4— korong közös ágyazású (lásd a 3. ábrát is). Két-két ilyen korong —5— tengelyének közös hajtása van, amely a rajz szerinti kiviteli példánál úgy történik, hogy a járókerék által forgatott, közös —10— hajtótengely egy-egy lánc segítségével forgatja a két korong közös —5— tengelyét. Ennél az előnyös és a gyakorlatban jól bevált kivitelnél két-két közösen hajtott —4— koronghoz egy közös —9— magszekrény tartozik és ugyancsak egy közös —11— takarókerék működik együtt a két koronggal. A takarókeréknek még más szerepe is van, mert a talaj egyenetlenségeinek megfelelően emeli és süllyeszti a szerkezetet, tehát a két korongot és a hozzátartozó részeket. Ha minden egyes koronghoz külön takarókerék tartozna, akkor a vetőgép feleslegesen drága lenne, ha pedig minden egyes takarókerék kettőnél több koronggal működne együtt, akkor ezek a vetőeszközök nem jól alkalmazkodnának a talaj egyenetlenségeihez. A legjobb tehát az a kivitel, amelynél két-két korongnak közös hajtólánca, közös magszekrénye és közös takarókereke van. A —A— korongok vízszintes tengely körül forognak, tehát függőlegesen helyezkednek el és egy részük, mégpedig félkörnél kisebb darabjuk nyúlik be a —9— magszekrénybe, mely célból annak —8— hátsó falán két függőleges hasíték vagy nyílás van. A korongok tömítően hatolnak át e nyílásokon, forgás közben tehát a mag nem szóródhatik ki a szekrényből. A korongok mindkét oldalán van egy-egy sor, kör mentén elhelyezkedő —12— kúp vagy dudorodás, amelyek készíthetők a korong saját anyagából, pl. sajtolás útján, vagy külön felerősített darabokból. A kúpok közepén egy-egy kisméretű furat van, amelyen át a szívás történik és ezek a furatok előnyösen oly kialakításúak, hogy a korong belseje felé bővülnek (kúposak). A furatok bővülő alakja azért előnyös, mert így a furatok nem dugulnak el, ha valami idegen anyag jut beléjük, azt a szívás ereje eltávolítja.