146019. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliakrilnitril rostok és poliakrilnitril selymek festésére

Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TAIALMANYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.019. SZÁM 8. m. OSZTÁLY — FA-375. ALAPSZÁM Eljárás poliákrilnitril rostok és poliákrilnitril selymek festésére VEB Farbenfabrik Wolfen, Wolfen, Kreis Bittetfeld Feltalálók: Wirth Richard textilmérnök, Bitterfeld, Puhlmann Günter textilmérnök, Dessau, Wirth Hans-Günter festőtechnikus, Greppin-Wachtendorf A bejelentés napja: 1958. június 10. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1957. június 29. Poliákrilnitril, valamint az ezekkel rokon rostokat csak nehezen lehet festeni. Csak a kuproion eljárás segélyével sikerül ezeket a rostokat savanyú, szubsztantív vagy krómelőhívásos eljárással dolgozó színezékekkel festeni. Ismeretes továbbá, hogy ezeket a rostokat diszperziós színezékekkel és krómszínezékekkel quaternér poliamoniumészterek hozzáadásával lehet festeni. Az ezekkel az eljárásokkal elért színmélység azonban nem felel meg mindig a követelményeknek. A színtartóságuk is részben igen mérsékelt. Ismeretes azonkívül, hogy poliákrilnitril rostokat nagy hőmérsékleten dolgozó festőeljárásokkal is lehet festeni. Bár ezeknél az eljárásoknál mély színárnyalatokat kaphatunk, az eljárás hátránya, hogy a festéshez igen nagy hőmérsékletet kell használni. Szubsztantív vagy savanyú festékekkel, továbbá kénfestékekkel a festést foganatosíthatjuk, ha a rostokat, adott esetben helyettesített, aromás aminoknak diciandiamiddal és formaldehiddel képezett kondenzálási termékével előkezeljük és a festést lúgos vizes közegben végezzük. Kénfestékekkel is festhetünk, ha pufferanyagokat használunk. A találmány értelmében a festést a textilfestészetben ismeretes módszerekkel és használatos berendezésekkel egyszerű módon a kereskedelemben kapható, szubsztantív sav- és krómelőhívásos színezékekkel végezhetjük, ha a szokásos festőfürdőhöz a szükséges színezéken és glaubersón kívül még a rost húzóképességét elősegítő terméket is hozzáadunk, mely termék lehet pl. hidroxilaminszulfát, hidroxilaminklorid és hasonló savanyú hidroxilamin vegyület. Ezeket az anyagokat a f estőf ürdőh^z közvetlenül vagy pedig a színezékkel, vagy a szokásos textilsegédanyagokkal keverten adagolhatjuk. Ezzel az eljárással tetszőleges festőüzemben minden további nélkül festhetünk poliákrilnitril rostokat vagy selymeket. A festett anyag színtartósága jó és azokat vízoldható kationaktív kondenzálási termékekkel történő utókezeléssel még javíthatjuk. A találmány értelmében felhasznált poliákrilnitril rostok csupán poliakrilnitrilből lehetnek felépítve, vagy pedig olyan keverékből, melyek lényeges részét poliákrilnitril képezi. 1. példa: Poliákrilnitril rostot vágott műrostok alakjában negyvenszeres mennyiségű 5% Solaminsárga 5G-t, 4% hidroxilaminszulfátot és 20% kalcinált nátriumszulfátot tartalmazó festőfürdőben festünk, mégpedig úgy, hogy az anyagot 40 C°-nál visszük a fürdőbe, 30 percen belül forrási hőmérsékletre melegítjük és 1—1,5 óráig forralva festünk. A színezett rostot ezután öblítjük. A színtartóságot vízoldható kationaktív kondenzálási termékkel való utókezeléssel ismert módon lényegesen megjavíthatjuk. 2. példa: Poliákrilnitril selymet 5% Solaminvörös 4B-t, 3% hidroxilamin szulfátot és 15% kalcinált nátriumszulfátot tartalmazó, harmincszoros mennyiségű festékfürdővel akként festjük, hogy a festendő anyagot tartalmazó festőfürdőt lassan forráspontra hevítjük és 2 óra hosszat forrásban tartott fürdővel festünk, ezután öblítünk. Az 1. példában megadott utókezelést itt is alkalmazhatjuk. 3. példa: Poliákrilnitril rostból és regenerált cellulózrostból készített kevert fonalat 5% Solaminlichtblau FF2GL-t és 4% hidroxilamin szulfátot tartalmazó, negyvenszeres mennyiségű festékfürdőben festjük akként, hogy a festendő anyagot 40 fokon adagol-