144978. lajstromszámú szabadalom • Hanghordozó és a lejátszására elektromos hangszer

Megjelent: 1959. június 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.978. SZÁM 42. g. 14-16. OSZTÁLY - VI-233. ALAPSZÁM Hanghordozó és a lejátszására elektromos hangszer Dr. Vigh Béla orvos, Budapest. A bejelentés napja: 1957. február 6. A találmány lényege, hogy egy magnetofon készüléken nem egy, hanem, több szalag mozog, mindegyik külön lejátszó fej előtt. Minden sza­lagra egy tetszés szerinti hangszer egyes hang­jai vannak felvéve. A magnetofon egy billen­tyűzeten keresztül van az .erősítőbe kötve. A hangszer megszólaltatása a billentyűzettel tör­ténik. Az; egyes billentyűk mint kapcsolók mű­ködnek, lenyomásukkal a megfelélő hangot ját­szó magnetofonrészt az erősítőbe kapcsoljuk. A találmány szerkezete a magnetofontól ab­ban különibözik, hogy az orsókat hajtó, illetve tartó tengelye hosszabb, hogy azon a kívánt hangszer hangjainak megfelelő számú orsó fér­jen el és ugyanolyan számú lejátszó fejet tartal­maz. Az 1. ábrán a hangszer elvi rajza látható, egy hangnak megfelelően. A ,,2" szalagok nin­csenek az orsókra tekerve, hanem rövidek, ön­magukba visszatérőek,. a két orsó közt feszülnek ki. A szalagok teljes hosszában, illetve körben, végig egy hang van felvéve. Mindegyik szalag külön „3" lejátszó fej előtt halad el. A fejből jövő kivezetések egyike köz­vetlenül, a másik pedig az „5" billentyűzeten keresztül jut a „4" erősítőbe. A billentyűzet a villanyorgonáéval megegye­ző kapcsolórendszer. Egy billentyű lenyomása­kor a hozzákapcsolt lejátszófejet az erősítőbe kapcsolja. A magnetofon erősítő és a billentyűzet piani­no alakban építhető össze, melyben a klaviatúra a szokásos helyen, a felső részben a hangszórók, az alsó részben a magnetofon rendszer helyez­hető el. A hangerősség és színezet szabályozása a megfelelő tengelyek forgatásával a hangszer alján elhelyezett pedálrendszerrel történik. A hangszer motorját a billentyűzet mellett levő kapcsolóval bekapcsoljuk. Ekkor az összes hangszalag mozgásba jön és mozog a játék be­fejezéséig. A hangszóróban csak hang szó­lal, meg, melyet a billentyűkkel bekapcsoltunk. A hangszer ilyen formában a szalagok cseré­lése nélkül két, a szalag két szélére felvett hang­szerfajta hangján szólaltatható meg. Ha több szalagrendszert építünk egymás mellé, a külön­böző hangszerek hangjai egymás mellett is meg­szólaltathatók. Az egész hangszer magnetofon helyett gra­'mofon rendszerrel is működtethető. A 2. ábra a graimofon-o.rchestron lemezét ábrázolja a piek­up-ök elhelyezésével. Ebben az esetben egy „6" lemezre önmagába visszatérő „7" barázdákkal rávéssük a kiválasztott hangszer hangjait. Min­den hangra külön „8" pick-up-öt használunk az ábrán látható elhelyezésben. így egy lemezre igen sok pick-up fér el. Megszólaltatása egyéb­ként ugyanúgy történik, mint a magno-orchest­ronnak. Szabadalmi igénypontok: 1. Magnetofonszalag, illetve hanglemez, azzal jellemezve, hogy önmagába visszatér, illetve hogy önmagáiba visszatérő hangbarázdái van­nak. 2. Az 1. igénypontban meghatározott magne­tofonszalag kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy rajta egész hosszában egy hang van fel­véve, illetve az 1. igénypont szerinti hanglemez kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a baráz­dák teljes hosszában egy-egy hang van felvéve. 3. Magnetofon az 1. vagy 2. igénypont szerinti szalaghoz, azzal jellemezve, hogy benne több — a megszólaltatni kívánt hangszer hangjai számá­nak megfelelő —• norlmál orsóhajtó és lejátszó­fejrendszer van beépítve, illetve gramofon, az 1. vagy 2. igénypont szerinti hanglemezhez, az­zal jellemezve, hogy a lemeztányér körül a meg­szólaltatni kívánt hangszer hangjai számának megfelelő számú pick-up van felszerelve. 4. A 3. igénypont szerinti magnetofon, illetve gramofon kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyes szalagokra, illetve a hanglemez egyes barázdáira egy tetszésszerinti hangszer más-más hangja van felvéve. 5. Hangszer, azzal jellemezve, hogy a 4. igény­pont szerinti magnetofonból, illetve gramofon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom