144975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperazin-származékok előállítására
(p Megjelent: 1959. június 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.975. SZÁM 12, p. 6—10. OSZTÁLY — UI—15. ALAPSZÁM Eljárás piperasin-sxármazékok előállítására Société des Usines Chimiques Rhone-Poulenc cég, Paris Feltaláló: Tchelitcheff Serge vegyészmérnök, Vitry sur Seine A bejelentés napja: 1957. június 10. Franciaországi elsőbbsége: 1956. június 15. A találmány új eljárás az alábbi általános képletű R —N <( \N — CH2 — CH 2 — CH 2 OH piperazin^szárimazékok előállítására; a fenti képlétben R hidrogénatomot vagy alkilgyököt jelent. A találmány szerinti eljárás termékei — amennyiben a képletben R hidrogénatomot vagy metilgyököt jelent — új vegyületek, melyeket az irodalom még nem ismertetett. A találmány szerinti eljárás abból áll, hogy allilalkoholt reagáltatunk valamely R—N<^ ' \N —H általános képletű piperazánnal; R jelentése itt ugyanaz, mint a fentebbi képletben. A reakció oldószer jelenlétében vagy anélkül folytatható le, gyakorlatilag vízmentes reagáló anyagok és oldószerek: alkalmazásával, víz; nyomainak jelenléte azonban nem okoz, nehézségeket. Erősen bázisos, közegben kell dolgozni, pl. valamely alkálifémihidroxid vagy alkálifém-alkoholát, előnyösen nátriumallilát jelenlétéiben. Oldószerként, valamely alkohol vagy más, bázisos közegben stabil oldószer használható. Amennyiben kiinduló anyagként piperazint alkalmazunk, előnyös, olyan oldószerrel dolgiozni, amelynek a forrpont ja közel esik a piperazin forrpontjához, ezzel megkönnyíthetjük a reakcióelegy nem reagált alkotórészeinek frakcionált desztilláció útján történő elválasztását. Alkalmas oldószer erre a célra pl. az iz-oamilalkohol. A jelen találmány egyik előnyeként kell megemlíteni azt a tényt, hogy amennyiben kiinduló anyagként piperazint alkalmazunk — tehát amennyiben a fenti képletben R hidrogénatomot jelent —, úgy a reakciót, a reagáló anyagok érintkezési idejének megfelelő korlátozása útján, oly módon vezethetjük, hogy helyettesítés csupán a piperazin-gyűrű egyik NH-csoportján következzék be. A találmány szerinti eljárással kapott vegyü- . letek igen értékes közbenső termékek pl. gyógyhatású anyagok szintézisében. Felhasználhatók pl. ezek a vegyületek a 10-es helyzetben — CH2 • CH 2 • CH 2 — N<f \NÍ — R helyettesítőt, tartalmazó fentiazin-származékok szintézisére; evégből a találmány szerinti eljárással kapott vegyületet, halogénezőszerrel kezeljük, majd a kívánt fentiazin-vegyülettel kondenzáljuk. A találmány szerinti eljárás kiviteli módját az alábbi példák szemléltetik, a találmány köre azonban nincsen ezekre a példákra korlátozva. 1. példa. 18 g alilalkoholt, 10 g 1-metil-piperazint és 4 g nátriumhidroxidot, 20 óra hosszat melegítünk visszacsepegő hűtő alatt. Azután, 50 ml vizet adunk hozzá, majd 50 ml folyadékot ledesztillálunk az elegyből. A maradékot 35 ml izioamilalkohollal: kezeljük, majd a két réteg különválasztása után a felső réteget vákuumban ledesztilláljuk. 12, g l-metil-4-(3-oxipropil)-piperazint kapunk, amely 3 mm Hg-oszlop nyomáson 108 és 110 C° között desztillál át. 2. példa. 24 g allilalkoholt, 34,4 g vízmentes piperazint és 16 g nátriumhidroxidot 7 óra hosszat melegítünk, 14Ö C° hőmérsékleten. Az elegyet azután 40 ml vízzel és 100 ml izoamilalkohollal kezeljük. A szerves, oldószeres, réteget vákuumban ledesztilláljuk; 23,7 g l-(3-oxipropil)-piperazint kapunk, amely 5 mm Hg-oszlop nyomáson 128 és 132 C° között desztillál át.
