144972. lajstromszámú szabadalom • Gördülő járművek lengését csökkentő rugós surlódásos lengéscsillapító
Megjelent: 1959. június 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.972. SZÁM 20. d. 21—22. OSZTÁLY - TA—341. ALAPSZÁM Gördülő járművek lengését csökkentő rugós súrlódásos lengéscsillapító Tálos József simonfai és Markó János szentendrei lakosok. A bejelentés napja: 1957, január 21. Gördülő járművek rugózásánál az eddigi tapasztalatok szerint legmegfelelőbb a csavarrugók és (lengéscsillapító által alkotott- (rugózási rendszer. Ezzel biztosítható a kellő lágyság és az, hogy periodikus ütések következtében ne keletkezzenek káros lengések. Az alkalmazott lengéscsillapítók; a rugókban alakváltozáskor felhalmozott energia egy részének felemésztése útján működnek. Két alaptípusuk van: a súrlódásos és a. hidraulikus lengéscsillapító. Az eddigi súrlódásos lengéscsillapítók egyszerű szerkezetűek voltak. Mint egyszerű fékek működtek, a csillapítandó rugó összenyomódásánál és kinyílásánál egyformán. A súrlódó betéteket a súrlódási felületre merőleges erővel szorították egymáshoz rugó, vagy egyszerű csavar segítségével. A rugózás következtében egymáson elmozduló felületek közötti súrlódás szolgáltatta a lengések csillapításához szükséges erőt. A csillapítás mértékét a súrlódó felületeket összeszorító erő módosításával lehetett változtatni. A karbantartás is egyszerű volt, a kopást utánállítással, vagy a súrlódóbetétek cseréjével lehetett javítani. Hátrányuk, hogy minél erősebben csillapítanak, annál keményebbé teszik az adott rugózási rendszert. Ehhez hozzájárul az, hogy a kilengés nagyságának és irányának változása nem változtatja meg a súrlódó erőt. Nem teszik lehetővé a rugózás jelentékeny mértékű lágyítását, különösen akkor, ha nagyobb teljesítményre van szükség. A hidraulikus lengéscsillapítók különböző méretű átömlő nyílások és szelepek segítségével működnek. A rugózás mozgása nagy viszkozitású folyadékot kényszerít átömlésre a lengéscsillapító két ürege között. A szelepek lehetővé teszik, hogy egyik irányban a folyadék könnyen átömöljön, s ne rontsa jelentős mértékben a rugózás lágyságát; a másik irányban viszont a szelepek elzárva a nyílások nagyobb részét, útját állják-, a;folyadéknak, s így a rugó lengését hatásosan fékezik. Hátrányuk az, hogy komplikált a szerkezetük, amelyek előállítása és karbantartása is nagy gondosságot igényel és költséges. Az elhasználódott szerkezetet általában nern érdemes javítani, legtöbbször cserélni kell. A működtetéshez szükséges folyadék viszkozitása a hőmérséklet függvénye. Pl. a vasúti üzemnél előforduló hőfcöz olyan nagy, hogy elkerülhetetlen a viszkozitás jelentős megváltozása, ami a fékező erő változását is okozza. Ezen bizonyos mértékig lehet segíteni speciális olajok alkalmazásával, amelyek viszkozitása egy megfelelő hőközben csak kevéssé változik; ezek azonban drágák és nehezen beszerezhetők. A találmány szerinti lengéscsillapító súrlódásos, azonban szerkezeti megoldása folytán rendelkezik a hidraulikus lengéscsillapító egyik fontos előnyével. A rugózási rendszer összenyomódásénál ugyanis kevésbé fékez, mint a kinyílásánál. Igaz ugyan, hogy a fékezés erejét itt csak az irányváltozás módosítja, az elmozdulás nagysága nem, mégis haladást jelent az eddigi súrlódásos lengéscsillapítókkal szemben. A mechanikus úton elért szelephatás sokkal lágyabb rugózást biztosít ugyanolyan csillapítási képesség mellett, mint a régi, egyszerű fékként működő súrlódásos lengéscsillapítók alkalmazása esetén. A hidraulikussal szemben viszont előnye az, hogy nem reagál a hőmérsékletváltozáso'kra, szerkezete egyszerűbb, olcsó anyagokból gyártható tetszőleges méretekben. A találmány szerinti lengéscsillapító méretezése a lehetséges, elmozdulások és a szükséges fékező erő alapján történik. Ha a felületi nyomás értékét megfelelően választjuk meg, a minimális, kopás következtében csak jelentéktelen mértékben változik meg a fékező erő, s ha erre szükség van, ez ä hiba egyszerűen a betétek cseréjével javítható. A találmány szerinti lengéscsillapító jellemzője, hogy egy acélköpeny fala és a köpenyhez expanziós gúla és rugó segítségével odaszorított fékpofák között a rugózás következtében elrnozdulás és súrlódás jön létre. A fékpofákat a rugóerő beékeli a gúla síkja és a köpenyfal közé. Az ébredő súrlódás az: elmozdulás irányával ellentétes és ezért egyik irányban növeli, másik irányban csökkenti a beékelő erőt. A beékelés iránya úgy lett megválasztva, hogy a rugók összenyomásakor oldás következzen be, a kinyílásnál pedig —- ami a lengés indító ereje1 : — zárás.. A találmány szerinti lengéscsillapító főleg vasúti kocsiknál nyer alkalmazást, azonban más járműveknél (gépkocsi, tehergépkocsi, társasgépkocsi stb.) ! is felhasználható, természetesen a követelményeknek megfelelő méretezéssel. A mellékelt rajz a találmány példaképpeni megoldását ábrázolja vasúti kocsi himbarugózásánál. Az 1. ábra a lengéscsillapító hosszmet-
