144969. lajstromszámú szabadalom • Ionos vezérlésű indukciós gyújtókapcsolás kisfeszültségű gázkisüléses csövekhez

Megjelent: 1959. június 15-én, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.969. SZÁM 21. f. 82-87. OSZTÁLY — TA-365. ALAPSZÁM Ionos vezérlésű indukciós gyújtókapcsolás kisfeszültségű gázkisüléses csövekhez Taky Ferenc egyetemi tanár és Lantos Tibor tanársegéd, Budapest. A bejelentés napja: 1957. augusztus 3. A találmány tárgya gyújtókapcsolás kisfeszültségű gázkisüléses csövekhez, amelynél a cső fűtőszálainak körébe kapcsolt, áramtól függő, esetleg telítéssel és (vagy fluxustereléssel áramfüggővé tett ellenállású előtét kerül alkalmazásra, amely a cső bekapcsolásakor a gyújtáshoz szükséges áramot enged át, gyújtás után pedig az izzítókör áramát az üzem szempontjából alkalmas mértékre korlátozza. Mint ismeretes, a gázkisüléses világítócsövek üzeméhez az szükséges, hogy bekapcsoláskor a gáztér ionizálódjék. Nagyfeszültségű csöveknél általában feszültségionizációt alkalmaznak. Ez a mqdszer azonban kisfeszültségű csöveknél, főleg biztonsági szempontokra való tekintettel, nem használatos. Kisfeszültségű csöveknél a gyújtáshoz hőionizációs módszert szoktak használni; a cső végein elhelyezett elektródokat a gyújtás tartamára felizzítják, ettől a gáztöltés oly mértékben ionizálódik, hogy a csőikként ellenállású csövön átfolyó üzemi áramerősség az ionizációt az izzított állapot további fenntartása nélkül is fenntartja. A hőionizálást ,a, gyakorlatban eddig vagy az elektródoknak a gyújtás tartamára történő felizzításával, vagy pedig az elektródok állandó izzításával oldották meg. Az első módszer hátrányai közé tartozik, hogy finom-mechanikai munkát igénylő vagy vákuumtechnikai gyártmányú kapcsolót kell alkalmazni, ami elég költséges, továbbá az, hogy a fojtótekercsen kívül még induktív, vagy ohmos áramkorlátozó elemet is kell az áramköribe iktatni, mert ezek alkalmazása nélkül a gyújtás során a fojtótekercs reaktanciája, továbbá az elektronok ohmos ellenállása által megszabott áramerősség folyik át az izzószálakon és azokat túlfeszíti, ami gyakori kapcsolásoknál erősen csökkenti az élettartamot. A második megoldás hátránya, hogy fűtőtranszformátorra van szükség, amelynek saját vesztesége, továbbá az elektródok izzításához szükséges energia többletfogyasztást okoz. A találmány szerinti megoldás a hátrányokat elkerüli, egyszerű, üzembiztos, olcsó és az élettartamot növeli. A találmány szerinti gyújtókapcsolás egy példaképpeni kiviteli alakját az 1. ábra mutatja. Ennél bekapcsoláskor a hálózati feszültség hatására a sorbakapcsolt E, Tf, és F vasmagos tekercséken lg áram folyik keresztül. Az F tekercs méretezése olyan, hogy vasmagját az adott kapcsolás mellett létrejövő áram erősen telíti, aminek következtéiben az annak sarkain mutatkozó feszültség széles áramhatárok között is csak kis mértékben változik. A Tf transzformátor áttételét úgy kell megválasztani, hogy CD kapcsokra jutó feszültség mellett az Sí és S2

szekundertekercsekben a cső begyulladásához szükséges feszültség jöjjön létre. Miután a cső begyulladt, A és B pontok között a feszültség a cső üzemi feszültségének megfelelő értékre csökken, amely feszültségből az F tekercs túltelítése következtében a Tf transzformátorra az előbbi kapocsfeszültség kis töredéke jut csupán. Tehát annak ellenére, hogy az 1 és 2 izzószálak áramkörei zártak maradnak, a fűtőteljesítmény a begyújtáshoz szükséges értéknek legfeljebb 10%-ára, gyakorlatilag mintegy 3—5%-ra vagy ennél is kisebb értékre csökken. A találmány szerinti indukciós gyújtókapcsolás egy további kiviteli alakját a 2. ábra tünteti fel, amely egy lényegében feszültségkompenzációs módszert mutat és amelynél a fűtőtranszformátor és a fojtótekercs célszerűen egyetlen, háromoszlopos vasmagon vannak elhelyezve. E kapcsolás működése a következő: bekapcsoláskor a K tekercs menetszámának és feszültségének megfelelő váltakozó mágneses fluxus keletkezik az I. oszlopba, amely fluxus a II és III oszlopokon át záródik. Az Fia és Flb, továbbá az F2a és F2b tekercsekben e fluxus hatására feszültség indukálódik. E tekercsek olyan .menetirány értelniében vannak sorbakapcsolva, hogy a K tekercs fluxusa által az Fia és Flb tekercsekben gerjesztett feszültség összegeződik. Ugyanez vonatkozik az F2a és F2b tekercsekre is. Az említett tekercsek a fénycső 1 és 2 elektródjain keresztül záródnak, amelyeken keresztül az indukált feszültség hatására If fűtőáram fog folyni mindaddig, míg a cső ionizálása be nem gövetkezett. Az ionizáció előrehaladásának folyamán a cső ellenállása csökken, aminek következtében az ionizált gázon keresztül a kapocsfeszültségnek megfe^