144966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a must erjedésénél keletkezett szénsavgázokban levő értékes anyagok hasznosítására

Megjelent: 1959. június 15-én. . * ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.966. SZÁM 6. c. OSZTÁLY — SO-394. ALAPSZÁM Eljárás a must erjedésénél keletkezett szénsavgázokban levő értékes anyagok hasznosítására Somogyi Elemér mérnök, budapesti lakos. A bejelentés napja: 1954. december 6. Köztudomású, hogy a szőlőmustok borrá erjesztésekor a távozó szénsavgázokkal szesz, illat és zamatanyagok párolognak el. Ezek igen lényeges alkatrészei a bornak és e veszteségek megszüntetése vagy legalább is a legkisebb mértékre csökkentése a bor minőségét nagy mértékben javítja, az erjedési veszteségeket csökkenti. Fenti értékek megmentésére több eljárás ismeretes, melyeket két csoportra lehet osztani. Az egyik elgondolás szerint az erjesztési módon változtatnak, a termelt szónsavgázból kísérelik meg valamilyen formában pl. kimosással, vagy a keletkezett szénsavgázdk hűtésével az értékes anyagokat visszanyerni. A 454157. sz. olasz szabadalom a keletkezett szénsavgázakat lehűtéssel cseppfolyósítja, majd ebből az anyagból lepárolással értékes borpárlatot nyer. Ez önként érthetődően a bor minőségét nem javítja, az erjesztési veszteségeket nem csökkenti. A Prillinger féle osztrák szabadalom a szénsavgázokat vízbe kevert aktív szénnel nyeleti el, utána ezt az anyagot lepárolja és az-így kapott borpárlatot használja fel a borok minőségének javítására. Lényegében célját nem éri el, mert a lepárolás alatt az illat és zamatanyagok bomlása folytán nem eredeti jellegükben kerülnek vissza a boriba. A másik elgondolás a veszteségek csökkentése és- az illatanyagok megmentése érdekében az erjesztés körülményeit változtatja meg. Ilyen pl. az ún. tankerjesztés, amikor is teljesen zárt, igen vastagfalú nagyméretű edényekben 5—6 légkör ellennyomáson erjesztenek. Ez a módszer nem gazdaságos az igen nagy költséget igénylő befektetések miatt. Eljárásunk lényege, hogy az erjedéskor keletkezett szénsavgáZiOkat tartósított muston vezetjük keresztül, így a távozó összes értékeket a bor számára mentjük meg. Az átmosó anyagon történő kimosás, illetve átbugyborékoltatás részén a kimosó folyadék magasságától függően az erjedő hordókban 0,1—0,3 légkör ellennyomás keletkezik, amely ellennyomáson történő erjesztés nemcsak mennyiségi, de számottevő minőségi javítást idéz elő. Eljárásunk további előnye abban van, hogy sem különösebb berendezést, sem külön üzembentartási költséget nem igényel. Az eddigi kísérletek alapján megállapítottuk, hogy a mérhető megtakarítás a kierjedt borok szesztartalmára és mennyiségére nézve legalább 4%, de legalább ilyen értékű az ízben, illatban csak érzékszervileg megállapítható előny. Az eljárás gyakorlatilag a következőképpen történik : A pincékben erjedő mustokból keletkezett szénsavgázt a hordók nyílásából egy központi szénsavgyűjtőbe vezetjük. A gyűjtővezetékben levő szénsavgázt tartósított édes musttal telt hordó aljába vezetjük be finom elosztású lukaszott csövön át. A tartósított must az erjedésiben levő mustnak kb. 5%-a legyen. A szénsavgázt a mustrétegen átbugyborékolva, mint most már értékeitől megfosztott anyag kerül a szabadba, vagy esetleg, mint tiszta szénsavgáz értékesíthető. Példa: Két hordóba azonos minőségű mustot töltöttünk 70—70 hl mennyiségben. Az ellenőrző hordóban, amely az addig szokásos módon erjedt, a bor szeszfokát 10%-nak állapítottuk meg. A kísérleti hordóban a kieíjedt bor szesztartalma 10,25% volt, továbbá ízben fejlettebb, testesebb, illatosabb. A kimosó folyadék (tartósított must) szesztartalma 3% volt, ami visszaszámítva az erjedő must mennyiségére 0,15% szeszfok hozamot jelentett. Ez összesen 0,4% többlet szesztartalomra nézve, 10% helyett 10,4%, azaz 4% többlet. A tartósított must a kierjedés után illatosabb, zamatosabb volt, mint az ellenőrző edényben erjesztett azonos összetételű must, illetve bor. A kimosásra tartósított mustot az erjesztési idény befejezésekor ugyancsak kierjesztjük, amelyből egy lényegesen értékesebb bonhoz jutunk. Az erjesztésnél alkalmazott hőmérséklet a kísérletek nagy átlagában 26 C° volt. Magasabb hőmérsékletnél az eljárás használata még nagyobb eredményeket jelent.