144958. lajstromszámú szabadalom • Villamos fűtésű mosóteknő

Megjelent: 1959. június 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.958. SZÁM 8. d. 1—8. OSZTÁLY - RO~228. ALAPSZÁM Villamos fűtésű mosóteknő Rózsavölgyi János gépkocsitechnikus, Budapest és Beros Sándor teknőkészítő, Budapest A bejelentés napja: 1957. június 7. A találmány célja a ruhamosás nehéz munkáját könnyebbé és gyorsabba tenni, de olcsó eszközökkel, amelyek úgyszólván mindenki számára hozzáférhetők. E célból a szokásos alakú moisóteknőt nem úgy, mint eddig fából, hanem fémlemezből (bádogból) készítjük el és alsó részén elektromos fűtőtestet alkalmazunk, amellyel a mosásra használt víz felmelegíthető és szükség esetén melegen tartható. Mivel pedig a mosás fém alapzaton nehézkes, a teknő oldalain falemezeket erősítünk meg, amelyeken kényelmesen lehet mosni és ezek a falemezek egyben, mint hőszigetelő is szerepelnek. A mosóteknő feneke alatt, ül. a dupla fenék két tsmeze között a fűtőtest magában vé^ve ismeri módon samott szigetelőben van, ami szintén gátolja a víz hűlését és így a felmelegített mosófolyadék sokáig melegen marad. Tapasztalat szerint a víz felmelegítése gyors és olcsó, még akkor is, ha úgynevezett ipari áram nem áll rendelkezésre, de ipari árammal a melegítés rendkívül gazdaságos. A gazdaságosságot fokozza az a körülmény, hogy a melegítés mindig pontosan csak akkor és oly mértékben végzendő, amikor, ill. amennyire arra szükség van, mert az áramot lehet a legkönynyebben szabályozni, tehát bármikor ki- vagy bekapcsolni. A találmány további részleteit a csatolt rajzzal kapcsolatosan magyarázzuk meg, amely példaképpeni kivitelt mutat. Az 1 bádogedény vagy test teljesen vízhatlan és szokásos alakú, tehát alapja téglalap ós oldalfalai felfelé szélesednek. Ennek az 1 fémedénynek kettős feneke van, tehát alsó részén la lapos rész van, amely a 3 fűtőtestet tartalmazza. Ez- a fűtőtest szokott módon ellenálláshuzalokból készül, amelyek samott-szigetelésben vannak, de ennek a szigetelésnek itt még az is a szerepe, hogy a teknőben levő meleg víz hűlését gátolja. A két hosszú oldalfalra egy-egy falemez vagy deszka van erősítve, amelyeket a rajzon 2-vel jelöltünk. A mosás ezeken a falemezeken történik, amelyeknek tehát szintén kettős célja van, a mosás megkönnyítése és a hőszigetelés. A víz hűlését nem csak maga a faanyag, hanem a fa és a fémfal közötti levegőréteg is gátolja. A fent meggörbített (peremezett) oldalfalakban egy-egy 4 rúd van, amelyeket az 5 szappantartók fognak össze és így a teljes mosóteknő szilárd és mégis könnyű egységet alkot. A 2 falemezeket az 1 edényre forrasztott, keskeny 6 fémlemezek fogják le, de természetesen más megerősítés is alkalmazható. Ha az 1 és 2 részek összeerősítése olyan, hogy a víz e két fal közé hatolhat, akkor is megvan a hőszigetelő hatás és a mosófolyadék sokáig nem hűl ki. A kettős fenék és a fent levő váz, amely a 4 és 5 részekből áll, akkor is nagyon merev és szilárd, ha a falak vékonyak. Egyébként a használat úgy történik, hogy a víz betöltése után az áramot bekapcsoljuk, de esetleg lehet az áramot a betöltött meleg víz melegentartására is használni. Fontos előnye még a találmánynak, hogy a teknő rendkívül tartós és nem folyik, viszont az ismert fateknő könnyen repedezik és rövidesen javításra szorul, mert folyik belőle a víz. Szabadalmi igénypontok: 1. Mosóteknő, melynek jellemzője, hogy szokásos alakú edénye vízhatlan kivitelben, fémlemezből készült, emellett kettős fenekű és a két fenék között samott szigetelésben villamos fűtőtestet tartalmaz, oldalfalain pedig falemez burkolat van a mosás megkönnyítése és egyben hőszigetelés végett. 2. Az 1. igénypont szerinti mosóteknő kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy merevítés végett az (1) fémrész felül peremezett és két (4) rudat fog közre, amelyek az (5) szappantartókkal egységes vázzá vannak összeerősítve. l rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 235p. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László