144925. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egy fogyasztónak a generátorhoz való önműködő illesztésére

Megjelent: 1959. június 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.925. SZÁM 21. a4

. 1—13. OSZTÁLY - FU—154. ALAPSZÁM Berendezés egy fogyasztónak a generátorhoz való önműködő illesztésére VEB Funkwerk Köpenick, Berlin-Köpenick (Német Demokratikus Köztársaság) A bejelentés napja: 1955. szeptember 12. A találmány oly berendezés, amely egy fogyasztónak, pl. antennának főleg közepes hullámhosszakon működő generátorhoz való önműködő beállítására való, éspedig a fázis és a hullámellenállás alapján, amelyet általános szokás szerint a következőkben Z-értéknek fogunk nevezni. Egy ilyen készülék pl. tengeri hajók fedélzetén használt rádióműszerek üzembiztonságának növelésére lehet szükséges, hogy az antennát önműködően lehessen hangolni és az adás szerint beállítani. Ez a hangolás és beállítás pl. akkor szükséges, ha az adás frekvenciája változik, vagy ha az antenna elektromos tulajdonságai jegesedés, kisebb mechanikai sérülésiek vagy más külső behatások folytán megváltoznak. Ugyancsak szükséges lehet egy ilyen készülék, ha az adás üzemét- kisegítő antennával tartják fenn. Nagyon előnyös az ilyen készülék használata, ha az antenna távol van az adás helyétől és azzal a szokásos 60 ohmos kábel köti össze. Ilyen esetekben az antenna beállító készüléke az adóantenna vagy árboc alsó részénél (lábánál) helyezendő el. Elvileg a megadott feladatokat távolról kezelt, ill. vezérelt antennabeállító készülékkel is meg lehet oldani, de a beállítás, ill. a hangolóművelet automatizálása azt az előnyt hozza« magával, hogy az adó ós az anitennabeálllító készülék közötti töíbberű vezérlő kábel elmarad és az adóállomást kezelő személy- mentesül a többletmunkától. Ehhez járul, hogy a beállító vagy hangoló művelet jelentékenyen megrövidül, mert rendes körülmények között az ellenállás beállításánál, ami tudvalevően csak a fázisbeállítás után végezhető el, a fázishelyzet megint megváltozik és így a fázis és az ellenállás beállítására való készüléket többször is utána kell állítani. A rövidhullámú tartomány számára már kifejlesztettek egy önműködő beállító készüléket, amelynél a fogyasztó beállító vagy hangoló eleméit a Z-értéknek és a fázishelyzeitnek megfelelően motorok szabályozzák és a motorok egymással ellentétes mezőtekercselései hídkapcsolásban vannak (lásd Virgel True cikkét az „Electronics" folyóirat 24. kötetének 12. számában, megjelent 1951 decemberében, a 98—102. oldalon). Ez a berendezés azonban hátrányos, mert a kapcsolási elv alapján Ferraris-motorokat kell használni, amelyek hatásfoka nagyon rossz és így e motorok viszonylag nagy vezérfeszültségére való tekintettel a fázismérő és a Z-mérő között járulékos erősítőkre van szükség. További hátránya az ismert berendezésnek, hogy nem történt gondoskodás az adóállomás végső fokozatának védelméről az esetben, ha például az antenna leszakad vagy rövidre zárul, ami vízi járműveknél, főleg a tengeren könnyen megtörténhetik és ez esetben a végcsövek megsérülhetnek. Azzal a körülménnyel sem számoltak, hogy a hullámellenállás és a fázis szabályozására való készülékek megfelelő sorrendben való működéséről gondoskodni kell, tekintve, hogy a hullámellenállás a fázishelyzettel erősen változik, tehát a Z-értékre hangolás előtt előbb a fázisegyenlőséget kell megteremteni. Ugyanis a beállító hálózat reaktanciáját meghatározó egyenlet négyzetes és így két megoldás lehet, ami azt jelenti, hogy ennél a készüléknél meg nem engedhető kétértelműség van jelen. Megemlítendő végül, hogy ennél az ismert kapcsolásnál alkalmazott beállító vagy hangoló elemek a középhullámhossz számára nem megfelelőek, mert forgó kondenzátorok a szükséges nagyságban csak nagy nehézségek árán vagy egyáltalán nem készíthetők. A találmány lehetővé teszi a hátrányok kiküszöbölését. A találmány érteinlében az 5, 13 motorok egymással ellentétes irányú mezőtekercseléseit mindig két darab, (1, 7) impedancia, illetőleg fázisbíd által vezérelt 3, 4, 9, 10 elektroncsővel együtt két hídkapcsolásban helyezzük el, amelyek közös táplálóvezetékébe a (7) fázismérő által vezérelt 14 motor forgórésze közvetlenül, az (1) impedanciamérő által vezérelt 5 motor forgórésze pedig a 13a nyugvókontaktuson át van bekapcsolva. Ezt a kontaktust a 14 motor mezőtekercseléseinek egyi'ke, a fázis utánállítása végett előkapcsolt 13 differenciálrelé számára működteti. E 13 differenciálrelé tekercsei elé viszont egy-egy .11, 12 további relé oly 11a, 12a munkaérintkezővel van