144909. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibiotikumok előállítására fermentálással

ó Megjelent: 1959. június 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.909. SZÁM 12 ó. OSZTÁLY — BE—580. ALAPSZÁM Eljárás antibiotikumok előállításárai fermentálással Belik Eduárd vegyész, Roztoky u Prahy, Ing. Herold Miles mérnök, docens, Praha és dr. Dosko­cil Jiri vegyész, Roztoky u Prahy. A bejelentés napja: 1956. szeptember 7. ' A találmány eljárás antibiotikumok előállí­tására fermentálás útján és vonatkozik elsősor­ban a fermentálás módjára és azon táptalajok beállítására, illetve összetételére, melyekben az antibiotikumokat fenékerjesztéssel állítják elő. •Ismeretes, hogy a gazdaságos gyártás egyik legfontosabb feltétele a tápoldatok tökéletes csíramentessége az egész fermentálás folyamán. Ha az egész berendezés és a tápoldatok töké­letes sterilitásának követelményeit nem telje­sítjük, nem érhetők el a gazdasági szempontból megkívánt magas, állandó és megismételhető termelési hányadok. A tökéletes csíramentes­ségnek az egész fermentálási folyamat alatti betartását olyan feltétlen követelménynek te­kintik, hogy igen nehéz az irodalomban olyan kísérletek nyomára, akadni, melyek az antibio­tikus fermentálás félsteril vagy nem steril kö­zegben való megoldásával foglalkoznak. Ismeretes továbbá, hogy a tökéletes . sterili­tás fenntartása az egész fermentáló eljárás fo­lyamán, különösen nagyüzemi méretben, a leg­nagyobb technológiai nehézségekkel van egybe­kötve. A nehézségek túlnyomó része csak rend­kívül gondos és bonyolult üzemszervezéssel és nagyon költséges üzemi berendezéssel, főként különleges fermentorok, levegőztető-, szűrőbe­rendezések és számos más olyan üzemi eszköz alkalmazásával küzdhető le, melyek a nagytér­fogatú tápoldatok csíramentes feldolgozására szükségesek. Megállapítottuk, hogy az antibiotikumok fe­nekor jesztésisel, bizonyos feltételek mellett, fél­steril vagy nem steril közegben is előállítha­tók és így is elérhetők ugyanazok a nagy, ál­landó és megismételhető termelési hányadok, mint a steril eljárásokkal. Azt találtuk ugyanis, hogy maguk az antibiotikumok bizonyos felté­telek mellett gátolhatják azon mikroorganizmu­sok fejlődését, melyek a táptalajban, annak részleges csíramentesítése vagy pasztörizálása után bennmaradtak. Az antibiotikumok ugyan­ezen töménységben arra is képesek, hogy gátol­ják valamennyi idegen organizmus szaporodá­sát, mely a táptalajba a további és nem steril tenyésztés folyamán behatol és amely a terme­lőtörzs növekedését, valamint az eljárás terme­lékenységét csökkenthetné. A találmány szerinti eljárás alapfeltétele azonban, hogy a fertőzés ellen védőhatást kifejtő antibiotikumok a táp­talajban a megfelelő töménységben legyenek jelen. A találmány egyik előnyös foganatosítási módja szerint előnyben részesítjük a széles ha­tásterületű (broad spectre) antibiotikumok cso­portjához tartozó anyagok, pl. a tetraciklinek, az erithroimicin, karbornicin, albomicin, klóram­fenikol stb. alkalmazását. Használhatók azonban más antibiotikumok is, mint pl. a streptomicin és más effélék. Ezen anyagoknak a táptalajban optimális töménységben való jelenléte a ta­lálmány szerint különbözőképpen biztosítható Elsősorban úg yjárhatnak el, hogy a táptalajt szintetikus vagy bioszintetikus antibiotikumok adagolásával állítjuk be. A találmány egyik változata értelmében a táptalajt beoltjuk olyan törzzsel (a törzs vegetatív inokulumával), amely a védő antibiotikumot termeli. Ez a módszer nevezetesen akkor előnyös, ha a közegnek a fer­tőzés elleni megvédése céljaira ugyanazt a mik­robiológiai törzset alkalmazhatjuk, amelyet ké­sőbb magának az antibiotikumnak fermenta­tív előállítására használunk fel. Ilyen esetben úgy járunk el, hogy a tápoldathoz olyan öre­gebb inokulumot adagolunk, amely a szóban­forgó antibiotikumot eleve olyan mennyiségben tartalmazza, mely már a fermentáció kezdetén elegendő a fertőzés meggátlására a tápoldattal való beoltás utáni következő generáció részére is. Ilyen módon előnyös körülményeket bizto­sítunk a fermentálás optimális lefolyására, azaz a termelő mikroorganizimus elszaporodására anélkül, hogy fertőző mikroflóra képződhessék. Ezáltal a fermentálás további folyamán a ter­melő mikroorganizmus felszaporodása útján ki­elégítő mennyiségű antibiotikum keletkezik, úgyhogy a fermentálás, miután kedvező körül­mények között kezdődött meg, a további eljá­rás folyamán is védve lehet a fertőzéssel szem­ben. Némely esetben előnyös az antibiotikum­adagolás különböző módjainak kombinálása is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom