144888. lajstromszámú szabadalom • Ragasztószer fűzésnélküli könyvek vagy füzetek kötéséhez

Megjelent: 1961. december 19. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.888. SZÄM 11. a. OSZTÁLY -- HA—478. ALAPSZÁM Ragasztószer fűzésnélküli könyvek vagy füzetek kötéséhez A Magyar Állam, mint a feltaláló: Dr. Hasznos Zsigmondné sz. Szőllős Ilona, Budapest jogutódja A bejelentés napja: 1956. augusztus 18. A találmány célja az, hogy lehetővé tegye a tömb alakiban egymásra helyezett, egyes -papírlapoknak füzet vagy könyv céljára való egyesítését. Az ívekre nyomtatott könyv automatikus hajtogatás és kézi vagy fűzőgépi berendezés segítségével képez erős füzet- vagy könyvtestet. Egyes lapokból általában un. „kleiszteres falcoló" eljárás segítségével készül csak, egyszer hajtott ívvé alakítottan, kötött könyv vagy füzet. Ez pedig óriási munka- és költségtöbbletet és törékeny kötetet eredményezett. Ismeretes — elsősorban folyóiratok tömbösítésére — eredeti nyersgumi 'Oldat, ami 'eltekintve a csak melegen kezelhetőség hátrányaitól, hazánkban nyersanyag-okokból számításon kívül esik. Ismeretes egyéb műanyag- és nem műanyagragasztók egész sora, melyek az alábbi hátrányos tulajdonságok valamelyikével, esetleg mindegyikével rendelkeznek. Pl. vagy csak forrón bevasalva lehet használni, ami nehézkesnek minősült és gyengíti is lényegesen a papírszéleket; vagy csak két különiböző keverék egymásraalkalmazásával biztosít eredményt és ez nagyon lelassítja a folyamatot. A legtöbb, fenti célra készült műanyagragasztó vizes emulzió, amitől a papírszélek beázva ráncosodnak, megnyúlnak, gyengülnek, tehát utána a szárítás^préselés hosszas folyamata válik szükségessé. E hibáktól mentes ragasztószer előállítása a találmány tárgya, mely 30—50% polivinilácetát műgyantából, ehhez 5 súlyszázalék diibutilftalát^ ból, szerves oldószerből, pl. acetoniból és papírcsiszolatból, Mtophonból és krétaporiból áll. A találmány szerinti ragasztószer kiviteli példája: v Acetonban feloldunk polávinilacetátot, melynek viszkozitását úgy választjuk meg, hogy mézsűrűségű folyadékot kapjunk. A ragasztó szilárdanyag tartalma kb. 40—45%, az aceton oldószer pedig kb. 60—65% legyen. Ehhez az oldathoz, a szilárd testtartalom súlyára számítva 5% menynyiségiben lágyítószert, éspedig legcélszerűbben dibutilftalátot keverünk. A polivinilacetáithoz adott oldószer az acetontól eltérő más, illó szerves oldószer is lehet, megkeverése hidegen történik. Az oldat ebiben a konzisztenciájában egyedül kemény és csak az egyáltalán nem szívó kartonlapok tömbösítésére alkalmas. 'Münden egyéb fajta papíranyag töltőanyagközvetítést igényel, mely célból az oldatba papírcsiszolatot 'és litophont vagy krétaport keverünk. Célszerűen a ragasztószer teljes súlyára számított 20% töltőanyag használata felel meg az átlagos szívóképességű papiroknál, ami 10% papírcsiszolat (szitált papírpor) és 10% litophon megosztásiban keverendő be az eredeti oldatba. A tömbösítendő papír fokozott szívóképessége esetén a papírcsisz'olat százalékarányát növeljük a litophon rovásaira. A túl fehér vagy sárgás, szürkés színezésű papír esztétikai követelménye szerint a litophon helyett megfelelően színezett krétapor bekeverése is lehetséges. Ragasztóoldat továbbhígítása a kívánt sűrűségre aceton bekeverésével történik. A kívánt sűrűséget az a követelmény szabja meg, hogy a riagasztóoldatnak a papírba — annak 'erősen felborzolt szélén keresztül be kell szívódnia legfeljebb 1—2 mm mélységbe, különben a könyvfüzet teljes, szétnyithatósága nem lehetséges. A találmány szerinti ragasztóanyag használata az eddig ismertekkel szemben az alábbi előnyökkel jár: a) Egyik alapanyaga hulladék, így a szer olcsó. b) A kész ragasztószer előállítása egyszerű, hidegúton történik, külön felszerelés nélkül is elvégezhető. c) Alkalmazása foekenésből, vagy bedörzsölésből áll, sem hőhatás, sem. katalizátor segítségére nincs szükség. Rugalmas, hajlékony hőálló ésidőálló, a papír anyagával és tulajdonságával egyező töltőanyag és ragasztószerpapírnál jobb kötést ad. d) Vizet nem tartalmaz, így a papír legcsekélyebb deformácoóját sem okozza, a szárítás és présegyengetés külön időt és mozgatást igénylő művelete elesik, továbbá a vizes anyag bevitelének a papírra gyakorolt statikai és mikrobioló-