144882. lajstromszámú szabadalom • Tartalékkatóda

Megjelent: 1959. május 31-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.882. SZÁM 21. g. 1-16. OSZTÁLY - EE-423. ALAPSZÁM Tartalékkatóda Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT. Budapest. Feltalálók: Gál Imre, Nágel Ferenc és Oldal Endre mérnökök, mindhárman budapesti lakosok. A bejelentés napja: 1956. szeptember 27. Találmányunk tartalékkatódákra éspedig azok porózus testére vonatkozik. Tartalékkatódákhoz való egyenlőtlen porozitású porózus testeket 143.678 lajstromszámú szabadalmunkban írtunk le. E találmány értelmében a porózus testnek célszerűen az aktív felület felől pl. Vs része tömörebb, mint a többi részei. Megfigyeléseink szerint azonban nemcsak a porózus test tömörségét ajánlatos változtatni, hanem ezzel egyidejűleg a porózus test redukálőképességét is változtani kell. Mint ismeretes bizonyos aktíválóanyagok esetén az aktiváló anyag redukcióiát az a fém végzi el, amelyből a porózus testet készítettük. Miután e porózus test többnyire wolframból szokott készülni, így az aktiváló anyag redukciója aránylag eléggé erélyes. Ajánlották ugyan már ezen redukálóhatás csökkentésére az olyan porózus testek alkalmazását, amelyek wolfram mellett pl. molybdént tartalmaznak. Ilyen esetékben a redukció valóban kevésbé erélyes lesz, ezzel szemben a katóda kilépési munkája többnyire azáltal növekszik, hogy a katódfelület nem tiszta wolframból áll, hanem az aktív bárium egy wolfram-molybdén felületi részen helyezkedik el. Találmányunk egyik célja a fenti hátrányok kiküszöbölése. Találmányunk egy másik célja egy olyan tartalékkatóda készítése, amelynél az egyenlőtlen porozitás előnyei a mérsékelt redukció előnyeivel vannak kombinálva és mindemellett a katóda legfelsőbb rétegét wolfram képezi. Találmányunk értelmében a kitűzött célt úgy érhetjük el, ha a tartalékkatódák porózus testét wolfram és molybdén rétegekből alakítjuk ki oly módon, hogy a katódfelületen tiszta wolframréteg legyen, mimellett e porózus testy egyenlőtlen porozitású. A jelen találmányunk szerinti tartalékkatóda porózus teste ezek szerint célszerűen pl. úgy van kialakítva, hogy az aktív felület felé eső kisebb hányad célszerűen egy V^-ed körüli hányad tiszta wolframból, egy nagyobb középső rész molybdénből, míg a tartaléktér felé eső harmadik rész ismét wo'framból van kialakítva, mimellett az aktív felület felé eső wolframréteg lényegesen tömörebb, mint a másik wolframréteg.. Ilyen porózus test esetén, ha azt pl. L-kátódáknál alkalmazzuk, az az előny jelentkezik, hogy a tartalék aktiváló anyag a porózus testbe könnyen bele tud diffundálni az alsó wolframréteg aránylag kis tömörsége révén és a pólusokban sok anyag fér be és az aktiváló anyag nem túl nagy felületen érintkezik a redukáló anyaggal, ugyanakkor pedig a középső molybdénréteg, melynek tömörsége nagyobb, pórusai finomabbak, fajlagos felülete nagyobb, lelassítja az aktiváló anyag mozgását, egyben azonban gyengébb redukálóképességgel is megakadályozza a túl gyors anyagveszteséget. A felületi újabb wolframréteg pedig jobb emiszsziót biztosít, mintha molybdén, vagy wolframmolybdén-ötvözet, vagy keverék, helyezkedne ott el. A találmányunk szerinti katóda előállítása célszerűen a 143.842 sz. szabadalmunk értelmében történhet, természetesen oly módon, hogy felváltva kell wolfram, illetve molybdénport adagolni. A találmány értelemszerűen sokféle változatban vitelezhető ki, e porózus test nemcsak L-katódákhoz, hanem ún. impregnált katódáknál is alkalmazható, ahol az impregnáló anyag a legalsó rétegben helyezkedik el. Szabadalmi igénypontok: 1. Tartalékkatóda, jellemezve különböző tömörségű, felváltva wolfram és molybdén rétegekből álló porózus testtel. 2. Az 1. igénypont szerinti katóda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a katóda porózus teste sorrendben egy tömörebb wolfram, egy molybdén és egy kevésbé tömör wolframrétegből áll, mimellett a katóda aktív felületét e tömörebb wolframréteg képezi. A Kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatcM«. 2343. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László