144871. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kapásnövények futóhomok talajának megkötésére és homokverés meggátlására nagyüzemi táblás gazdálkodásnál

o Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.871. SZÁM 45. f. 7—10. OSZTÁLY — WE—110. ALAPSZÁM Eljárás kapásnövények futóhomok talajának megkötésére és homokverés meggátlására nagyüzemi táblás gazdálkodásnál A magyar állam, mint a feltaláló: Westsik Vilmos kutató nyíregyházai lakos jogutóda A bejelentés napja: 1955. szeptember 1. Ismeretes az a módszer, hogy futóhomokon agabonafélék elvezetése után a talajt felszórjuk kat. holdanként 4—6 q szalmával, tisztán csak homokfogás céljából. A száraz tavaszi szélviharokkal szemben a szalma lerögzíthető bizonyos távolságiban pl. napraforgószár vagy hasonló csonkok leszúrásával. Ez igen jó homokfogási módszernek bizonyult sűrűn vetett, tehát gabonasortávolságra elvetett gabonaféléknél, vagy takarmánynövényeknél, melyeket nem kell kapálni. A homokfogás céljából felülszórt szalmának lerögzítése napraforgó-, vagy kukoricaszár csonkokkal azonban több kézi munkaerőt igényel. Így tehát olyan homokfogásra is gondolni kellett, melyet nagyüzemekben, nagyobb kézi munkaerő igénybevétele nélkül is alkalmazni lehet. Homokfogás céljából felülszórt szalmát szokták benyomni is a talajba egyenesen beállított tárcsásboronával és gyűrűs hengerrel. Mindkét eszköz benyomja a szalmát a futóhomokba és védelmet ad. Különösen jónak bizonyult az egyenesre beállított tárcsásborona munkája, melynek benyomott szalmáját a legnagyobb szélviharok sem képesek elhordani. Ezek kitűnő homokfogási módszerek a nagyüzemek számára. A szalmafelülszórást, mint homokfogási módszert nem lehet alkalmazni, azonban kapásnövényeknél, mert a felülszórt szalma merevsége miatt nem lehet megkapálni a ritkább sorokban elültetett kapásnövényt. Egyes kerti jellegű kapásnövények, amilyen a görögdinnye, az uborka, a paradicsom, a sütőtök és a dohány, noha kényes természetű kapásnövényeik, jól termelhetők rendszeresen trágyázott futóhomokon, ha a homokveréstől meg tudjuk védeni azokat. A találmány célja a homokfogási módszer tökéletesítése és az igényes kapásnövények fokozott megvédése homokverés ellen. A találmány szerinti eljárás szerint a kényes természetű kapásnövények, mint a görögdinnye, uborka, paradicsom, sütőtök és dohány elültetése előtt, éspedig jóval megelőzően, tehát még ősszel, Vetünk ritkára, kat. holdanként pl. 45—50 kg rozsot, tisztán homokfogás céljából. A homokfogás céljára II. osztályú rozsvetőmagot is fel lehet használni. Az ősszel ritkára elvetett rozs közé tavasszal, éspedig március első felében, kijelöljük a dinnye, uborka, paradicsom, vagy sütőtök fészkek helyét, pl. bemeszelt napraforgó-, vagy kukoricaszár csonkkal vagy egyéb alkalmas módon. A kijelölt pálcikák körül 70 cm átmérőjű körben kiikapáljuk a rozst, hogy ne szívja tovább a nedvességet az elültetendő kapásnövények elől. A kimaradt területen hagyjuk a rozsot tovább fejlődni, míg az arasznyi, tehát 20 cm nagyságot nem ér el és csak azután kapáljuk ki azt az egész területen. A ki'kapálásnál vigyázni kell arra, hogy a kikapált rozs avarja a talaj felszínén maradjon, mint takaróréteg, amely megvédi a -csírázó, vagy már zsenge fejlődésben levő kapásnöványeket a homokveréstől és a szélsőséges hőingadozásoktól, tehát a május havi fagyoktól és a nagy hőségtől is. A rozs kikapálását fogatos erővel is el lehet végezni, hiszen a kapásnövények sor- és növénytávolsága elég nagy, úgyhogy még traktorral is jól lehet mozogni. Ha /a főnövényt csak május közepén palántáljuk ki, a homokfogási rozsot még akkor ki kell kapálnunk kb. április végén. A fogatos és traktoros kikapálásoknál azonban szükséges, hogy a kapa után járjanak munkások, akik villával kiemelik a bekapált rozsot, hogy azt a felszínre emelve, takaróréteget alakítsanak ki. Nem kell a fészkek helyét előre kijelölni, ha a palántákat május közepe táján ültetjük ki, —• ez esetben tetszés szerinti sor- és növény távolságra — a kikapált rozsavar közé. A fcikapált rozsavar rugalmas természetű és lehetővé teszi mind a kézi, mind a fogatos vagy traktoros kapálást, tehát nem akadályozza a termelt növények gyomtalanítását és későbbi kapálását. Fogatos vagy traktoros kapálás esetében kisebb arányú kiigazító kézi munkaerőre van csak szükség. Nyár közepén a kikapált rozs avarja teljesen elkorhad és hozzájárul a talajerő fokozásához.