144867. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kazánok korszerűsítésére
Megjelent: 1959. május 31-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.867. SZÁM 24. a. OSZTÁLY — OA—174. ALAPSZÁM Eljárás kasának korszerűsítésére Oláh Ferenc energetikus, Budapest. A bejelentés napja: 1957. április 24. A találmány szerinti eljárás kazánok korszerűsítését célzó átépítésére vonatkozik. Megvalósítható minden olyan lánc- és vándorrostélyos kazánnál, amelynél a tűztér mögött a tűztértől elválasztott röphamu-akna. emögött pedig az utolsó füstjárat van. Ismeretes, hogy a kazánok elhasználódása folytán v^gy az energia igény növekedése miatt, továbbá a rendelkezésre álló szén fűtőértékének •kisebb értéke miatt válik, szükségessé a'kazánok átépítése. Az esetek túlnyomó többségében azonban a felsorolt átépítési okck egy időben, együttesen jelentkeznek. Ennek megfelelően tehát az átépítést úgy oldják meg, hogy az átépítéssel az eredeti kazánénál nagyobb teljesítményű, korszerű kazánt nyerjenek, amelyben a silányabb tüzelőanyagok is viszonylag jó hatásfokkal égethetők el. A kazánok átalakítása — kivétel nélkül minden esetben — a rostélyfelület megnöveléséi jelenti. A kazánok átépítésére eddig alkalmazott megoldásoknál minden esetben meg kellett bontani a kazánt határoló falakat, mert csak így tudták biztosítani a nagyobb rostélyfelületet. A határoló falaknak, de még ezek egy részének a megbontása is szükségessé tette, hogy a kazán egész vasszerkezetét (megváltoztassák. Minthogy a kazán alapterülete lényegesen megváltozott az átépítéssel, így rendszerint elkerülhetetlen volt az egész kazánház, valamint a hozzákapcsolódó épületek és berendezések átépítése is. A kazán átalakításának tehát további — a kazánt, illetőleg tüzelőberendezést közvetlenül nem, érintő — átépítési kihatásai voltak. Ezért egy-egy kazán átépítése igen nagy költséget jelentett. Az eddigi átépítési módok: igen nagy hátránya még a drágaságon kívül, hogy hosszú időt igényelnek s ez idő az átépített kazán, termelte energia kiesését jelenti, ami egyes ipari erőtelepeknél szinte megoldhatatlan) nehézségeket jelent. A kazánok korszerűsítésére eddig ismert, és alkalmazott eljárások jellemzőbb változatait az alábbiakban röviden ismertetjük: A leggyakoribb eset az — amikor a kazánházban rendelkezésre álló hely ezt megengedi — hogy a kazán minden falát lebontják és csaknem teljesen új kazánt építenek. Sok esetben azonban csak, 3 oldalon bontják le teljesen a kazánfalazatot és, a megmaradt fal — rendszerint homlokfal — megszélesítése után építik hozzá az; új falazatokat és az egyéb berendezést. Ilyen módon való átépítés, időszükséglete' átlagosan V/2 év. Ez idő alatt tehát az energiatermelés szünetel. Rendszerint még tartalék kazán sem áll a kiesés pótlása céljából rendelkezésre, inert hiszen éppen azért vált szükségessé' a bővítéses átépítés, mert a meglevő kazántelep nem tudta fedezni az üzem energiaszükségletét. Az átalakítás, költsége1 csaknem egy új kazán megvalósításának költségével egyenlő,. A kazánházban rendelkezésre álló helytől függően, főleg akkor, ha a kazán oldalirányban való terjesztésére nincs, mód, olyan megoldásokat is alkalmaztak, ahol a kazán bővítése csak a lostély hosszirányában történt. Ilyen esetekben a kazánnak a homlokfalát és/vagy az ezzel szemközti hátsó falat kellett lebontani és a meghoszszabított oldalfalakhoz újraépíteni. Ilyen esetekben is a teljes, vasszerkezet megbontása vált szükségessé és természetesen a forr csöveket is meg kellett hosszabbítani. Az említett megoldásoknak a nagy átalakítási költségen és. a kazán hosszú ideig történő kieséséből származó hátrányokon kívül még igen lényeges hibája, hogy a tűztér felületnek és a rostélyfelületnek a szükséges növelésén túlmenően a fű tő felületet is meg kell növelni. Márpedig a fűtőfelület növelése egyrészt a költségeket növeli, azonkívül káros műszaki hatásokat, eredményez (pl. a csőellenállások feleslegesen megnőnek, a cirkulációs viszonyok romlanak.) Korszerű kazánoknál a rostélyfelületnek és a fűtőfelületnek a viszonya 1 : 20, 1 : 25. Ha már mosta korszerűsítési célokat, is szolgáló átépítés folytán a rostélyfelület növelésével a fűtőfelületet is növelik, akkor az, eredeti kazánra jellemző korszerűnek nem mondható viszony marad továbbra is, az említett felületek között. A kazánok átalakításánál figyelembe szokták még venni azon körülményt is, hogy ha az: átépítést követő távolabbi időben az energiaigény
