144866. lajstromszámú szabadalom • Félszáraz hengerhüvely kétütemű belsőégésű motorhoz
Megjelent: 1959. május 31-én, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.866. SZÁM 46. c1 . OSZTÁLY — JA-311. ALAPSZÁM Félszáraz hengerhüvely, kétütemű belsőégésű motorhoz Szolgálati találmány Járműfejlesztési Intézet, Budapest, mint a feltalálók: Nagyszalánczy Lóránd oki. gépészmérnök és Rfaorer Emil oki. gépészmérnök, budapesti lakosok jogutódja. A bejelentés napja: 1956. augusztus 29. Ismeretes, hogy a korszerű belsőégésű motorok nagy része ma már cserélhető hengerhüvellyel készül. A cserélhető hengerhüvely ugyanis lehetővé teszi a rendszerint bonyolult felépítésű henger öntvények kiskeménységű, könnyen önthető, kis szilárdságú — esetleg könnyűfém — anyagból való öntését; nagyszilárdságú és keménységű esetleg edzett siklófelületek egyidejű alkalmazása mellett. Lehetővé teszi ezenkívül ez a megoldás a kopott vagy megsérült belső siklófelület ismételt felújítását, amivel a motor egyik legdrágább alkatrészének-a henger öntvénynek élettartamát meg lehet sokszorozni. A gyakorlatban kétféle hengerhüvely ismeretes, a száraz,, vagyis a víztérrel közvetlenül nem érintkező és a nedves, vagyis a víztérrel közvetlenül érintkező hengerhüvely. A száraz megoldásnál a hengerhüvely külső palástja a hengeröntvény belső furatának felületével közvetlenül érintkezik. Ennek a megoldásnak előnye, hogy a víztér eltömítéséről nem kell gondoskodni, és hogy a besajtolt hüvely rögzítése igen egyszerű eszközökkel biztosítható.' Hátránya ennek a megoldásnak, hogy a besajtoláshoz költséges megmunkálású, pontos illesztésű felületek szükségesek, és kétütemű motoroknál az átömlő csatornák nyílásainak találkoztatása nehezen oldható meg, miáltal a hüvelycsere is nehézségéket okoz. Végül hátránya a száraz megoldásnak, hogy a hőátadás a hűtőközeg félé gyengébb mint a hűtő közeggel közvetlenül érintkező külső felület esetén, ami által a motor kenőolaj igényessége, de fogyasztása is megnövekszik. A nedves hüvelyek hátrányai általában, hogy a hüvelyek rögzítése körülményes és különös gondot okoz a hűtővíz eltömítése mind az égéstér, mind pedig a teknő felé. Különösen kétütemű motoroknál nehézséget okoz már a hüvelyek megfelelő kialakítása is, mert az átömlő csatornák eltömítése mind a hengeröntvényen, mind a hüvelyen gondos és pontos kiképzést kíván, másrészt a hűtőtér eltömítéséhez legalább három helyen , gondos palásttömítéseket kell alkalmazni, a tömítések viszont csak a legjobb minőségű hq- és olajálló gumianyagból készülhetnek. Mindezek következtében a megmunkálási költségek is magasak. Végül a szükségszerűen keletkező nagy falvastagságkülönbségek úgyszólván kizárják a siklófelületek megfelelő hőkezelését. Ismeretes végül olyan kétütemű Diesel motorhoz való hengerhüvely is — mint pl. a Gebrüder Sulzer-féle 695.363. sz. német szabadalommal védett — amely a hőkezelési és hőtágulási nehézségeket, de csak ezeket, azáltal kívánja kiküszöbölni, hogy a hüvelyt két egymásba illesztett részből készíti. Ezzel a megoldással még növeli is az illesztett felületek és tömítések számát, tehát előállítási költségei tetemesen megnőnek és távolról sem bír azokkal az előnyökkel, mint a jelen találmány szerinti megoldás. A találmány tárgyát képező szerkezet mind a nedves, mind a száraz hüvelyek felsorolt hátrányait kiküszöböli. Á hüvelyt csak a száraz rész felületén — az 1. ábrán II-vel jelölt helyen — kell lazán illeszteni. A víztér elszigetelése csak egyetlen homloktömítéssel — az 1. ábrán 6-tal jelölve — történik. A tömítés bármilyen olcsó anyagból, pl. alumínium, vörösréz, klingerit stb.-ből is készülhet. Az átömlő csatorna nyílások az 1. ábrán 6-tal jelölt helyen alátét gyűrűkkel gyorsan és pontosan beállíthatók. A hengeröntvény, a felső részében elhelyezett egyetlen víztér alkalmazása folytán, rendkívül könnyen és egyszerűen formázható és önthető. A hüvely csőalakban ugyancsak egyszerűen, centrifugál öntéssel is elkészíthető. A csatorna nyílásokat nem kell a hüvelybe önteni, azok mechanikai megmunkálással utó-
