144861. lajstromszámú szabadalom • Lökethosszt szabályozó mechanismus

Megjelent: 1959. május 31-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.861. SZÄM 60. OSZTÁLY - FI—78. ALAPSZÁM Lökethossst szabályosa mechanizmus A Magyar Állam, mint a feltaláló, Fischer Iván technikus, budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1954. április 23. A találmány tárgya olyan lökethosszt szabályozó berendezés, amelynek segítségével —üzem közben is — változtatni lehet dugattyús munkagépek pl. szivattyúk dugattyúútjának hosszát. A javasolt szabályozó berendezés lényege abban van, hogy a dugattyút mozgató szögemelő egyik karjának hosszát változtatni lehet, amikor is a szögemelő változó hosszú karjának; rövidítésekor a lökethossz növekedése, míg az emelőkar hosszabbításakor a lökethossz csökkenése következik be. A találmányt a csatolt rajzmellékleten bemutatott példakénti kivitel kapcsán magyarázzuk, ahol az 1. ábra a találmány szerinti mechanizmus elrendezési vázlatát mutatja elölnézetben, a 2. ábra az 1. ábrának megfelelő felülnézet, a 3. ábra pedig a berendezés mozgásviszonyait szemlélteti vázlatosan. A (12) munkagép — pl. szivattyú — (11) dugattyúrúdja a (10) szögemelő egyik karjához csatlakozik az (E) csap révén. A (10) szögemelő a helybenálló (D) függesztőcsap körül lengő mozgást végezhet. Az (1) fogaskerékházban Jevő (15) fogaskerék a (B) tengelyre van ékelve, és e (B) tengellyel merev kapcsolatban áll az (1) fogaskerékházon kívül elrendezett (9) körhagyó csap. A (9) csap a (10) szögemelő (16) hornyában foglal helyet. Az (1) fogaskerékházban van elhelyezve még a (2) fogaskerék, amely a (15) fogaskerékkel kapcsolódik. A (2) fogaskerék az (A) tengelyre van ékelve. Az (Á) tengelynek az (1) házon túlnyúló részére van ékelve a (13) csigakerék, amelyhez a berendezést működtető .(14) motor által meghajtott csiga (ez a rajzon nem látható) kapcsolódik. Mint a 2. ábrából megállapítható, a (B) tengely csak az ,(1) fogaskerékházban van csapágyazva, az (A) tengely az (1) házban levő csapágyazáson túlmenően a házon kívül levő, helyben álló csapágyakban is meg van fogva. Az (1) fogaskerékszekrényre van ráerősítve a (3) fogasív, amelyhez, a (C) tengelyre ékelt (4) fogaskerék kapcsolódik. A (C) tengelyre van szerelve a (8) távolságtartó hüvely után az (5) kézikerék és a (7) mutató. Az (5) kézikerék által elforgatott (4) fogaskerék segítségével az; (1) fogaskerékház az (A) tengely körül elforgatható, miáltal a (9) körhagyó csapnak a (10) szögemelőhöz viszonyított helyzete változtatható. A kívánt változtatás beállításakor a (C) tengely a (6) menetes kar segítségével rögzíthető. A találmány szerinti berendezés működésének ismertetésénél tételezzük fel, hogy a (C) tengely olyan helyzetben van rögzítve, hogy a (C), (A) és (B) tengely egy síkban van. Ez az elrendezés megfelel a (B) tengely 3. ábrán (2)-vei jelölt helyzetének. A (14) motorról a csigahajtás révén közvetííődik a mozgás az (A) tengelyre, ahonnan a (2) és (15) fogaskerekek továbbítják a (B) tengelyre. A (B) tengely forgása közben a vele merev kapcsolatban álló (9) körhagyó csap a (10) szögemelőt a helyben álló (D) csap körül lengeti. s így a (10) szögemelő a hozzá kapcsolódó (11) dugattyúrudat — és természetesen a hozzáépített dugattyút is — a 3. ábrán, Il.-vel jelölt út ismételt befutására kényszeríti. Ha a (C) tengely rögzítését a (6) karral feloldjuk, és a (4) fogaskereket az; (5) kézikerékkel a 3. ábrán (17)-el jelölt nyíl értelmében forgatjuk, a (4) fogaskerékkel kapcsolódó (3) fogasív és vele együtt az egész (1) fogaskerék-ház elfordul az (A) tengely körül, s így a (B) tengely és vele együtt a (9) körhagyó csap is — lejjebb kerül, ami tulajdonképpen a (10) szögemelő közel függőleges helyzetű karjának meghosszabbodását eredményezi. Tegyük fel, hogy a (C) tengelyt akkor rögzítjük, amikor a (9) körhagyó csap a 3. ábra szerinti (1) helyen végzi mozgását. Ekkor a (11) dugattyúrúd a 3. ábrán I.-el jelölt utat futja be. Ha a (C) tengelyt a (17) nyíllal ellenkező értelemben forgatjuk el, akkor a (10) szögemelő függőleges karjának rövidülése fog bekövetkezni. Ha a (9) körhagyó csap pl. a 3. ábrán (3)-ai jelzett helyen van, akkor a lökethossz a III. jelű távolsággal lesz egyenlő. Mint a fentiekből megállapítható, a (10) szögemelő függőleges karjának rövidítése a lökethossz növekedését eredményezi, míg a függőleges emelőkar hosszának növelése a lökethossz