144845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szelénegyenirányítók előállítására

Megjelent: 1959. május 31-érT7 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAMII LEÍRÁS 144.845. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — MI—184. ALAPSZÁM Eljárás szelénegyemrányílók előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók: Millner József, Pusztai Ernő, Szelényi Tibor, Urbán László, Urhegyi Károly, budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1956. július-16. A szelénegyenirányítók zárórétege a — mintegy 50 mikron vastag — lyukvezető szelénréteg és az arra fémfúvópisztolyból, néhány tizedmilliméter vastagságiban ráporlasztott kadmiurntartalmú el­lenelektróda között képződik. Az egyenirányítás mechanizmusa a szelén és a kadmium ötvözet ha­tárán alakul ki oly értelemben, hogy az elektron­lyukak, — tehát a pozitív villamos áram — a sze­lénből az ellenelektróda felé igen kis ellenállással mennek át, viszont a fordított irányban, tehát ak­kor, amikor a lyukak az ellenelektródából a sze­lénbe áramlanak, igen nagy az ellenállás. Az egyenirányítás fizikai értelmezése kis áramok ese­tében a Schottky féle töltés hordozó kiürülési el­mélettel jól adható meg (1 d. Z. Phys. 118, /1941/, 539), de a technikai egyenirányítók esetében, ahol aránylag nagy áramok folynak, mennyiségi össze­függések csak tapasztalati képletek segítségével fejezhetők ki, amelyek érvénye csak bizonyos ha­tárok közé szorul. Az ipari egyenirányítók gyár­tása legnagyobb részt tapasztalati megfigyeléseken alapul. A szelénegyenirányítókkal szemben az alábbi követelményeket támasztják: lehetőleg tökéletes záróképesség mentől kisebb ellenállás az átmenő irányban és hosszá élettartam. Az egyenirányító különböző rétegeinek hőkeze­lése, illetve a hőkezelések sorozata fenti követel­mények kielégítése szempontjából különösen fon­tos. Ezzel befolyásolható a kristályosodás sebessége az amorf állapotból a hatszöges kristályformába, továbbá a kristályok nagysága, a mikrokristályos réteg „szövete", egyes kristályok orientációja és a szelén-ellenelektróda határfelületén kialakuló kadmiumszelenid réteg, amelynek különösen fon­tos szerepe van az egyenirányításban. A szelénré­teg vezetőképességét kismennyiségű adalékokkal, általában halogénekkel, az ellenelektróda záróiké­pességét pedig kismennyiségű fémtalliummal nö­velik. Találmányunk tárgya olyan eljárás, mellyel a szelénegyenirányító záróképességét és élettartamát az eddig előállított egyenirányítókhoz viszonyítva növeljük, az átvezetés pedig legalább is olyan jó, mint az eddigieké. Ismeretes, hogy a hőkezelés egy részét nem egyedül a szelénréteggel, hanem már az azt borító kadmium ötvözettel együtt végzik. Ez az úgyneve­zett fedett temperálás (ld. 812.805 és 812.806 sz. német szabadalmi bejelentések). Ennek az a célja, hogy a kadmiumszelenid réteg kellő vastagságban képződjék. A szükséges hőkezelések egymástól hő­fok és időtartam tekintetében térnek el. Ezek kö­zül a leglényegesebb az, amelyben a hőmérséklet a szelén olvadás pontját (218 C°) közelíti meg, né­hány fokkal az alatt maradva. Az ismert eljárások során ezt a hőkezelést rövid ideig, általában 15—-20 percig alkalmazták. A 812.806 s?.. német szaba­dalmi leírás 5—30 perces kezelést ajánl. * A rövid hőkezelésre többek között azért is töre­kedtek, mert alacsony olvadás-pontú ellenelektroda ötvözetet alkalmaztak, mely huzamosabb hevítés­nél hajlamos megömleni. A mi észleléseink ezzel ellentétben azt bizonyít­ják, hogy mind záróképesség, mind élettartam te­kintetében jobb eredmények érhetők el, ha ezt az olvadásponthoz közel eső hőkezelést 30 percnél hosszabb, előnyösen 35—60 percig foganatosítjuk. A hőkezelés időtartamának és a záróképességnek az összefüggését a mellékelt ábrán mutatjuk be. Az ordinátán a záróirányban átengedett áramok van­nak feltüntetve milliamperben. A különböző zárófe­szültségek, mint paraméterek: 22, 30 és 34 V az egyes görbék . mellé vannak írva. Mindegyik pont 10 egyenirányítólap mérési átlagértékét adja és az egyes pontokon feltüntetett függőleges vonalak hossza a közepes négyzetek módszerével számí­tott szabványos eltérést (standard deviation) adják meg. Látható, hogy a záróképesség egy bizonyos határértékhez tart, Ennek a jelenségnek a magya­rázata — véleményünk szerint — abban keresen­dő, hogy a képződő hatszöges kristályok gyarapo­dásával a szelén kristályosodási sebessége egyre kisebb és kisebb. Az egy-kristályokon végzett ta­nulmányok megállapítják, hogy a kristályon belül is maradnak amorf rétegek. Ezeknek az átrende­ződése pedig nagyon lassú. (Plessner, Nature 165, /1950/ 970). A hatszöges kristályformába történő átalakulás csak hosszabb hőkezelés után megy gya­korlatilag teljesen végbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom