144821. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

Megjelent: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.821. SZÁM 32, a. 26-27. OSZTÁLY — PI-96. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés síküveg gyártására Pükington Brothers Limited, Liverpool, mint Pilkington Lionel, Alexander Bethune rainhill-i és Bickerstaff Kenneth St. Helens-i lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1954. december 9. Nagybritanniai elsőbbsége: 1953. december J<0. A találmány síküvegnek folyamatos szalag alakjában való előállítására vonatkozik. Síküvegnek folytonos szalag alakjában való előállításánál szokásos gyakorlat szerint a tartályszerű kemencében megolvasztott üveget kifolyócsövön vagy szájnyíláson át folyatják ki a beadagolt üvegmennyiség megolvasztása után, majd pedig ezt az üveget alakító görgők között engedik át, olymódon, hogy e görgők kerületi sebessége lényegileg azonos a görgök közül eltávozó üvegszalag sebességével. Ezek a görgők hosszabbak, mint az üvegszalag szélessége és amikor a megolvasztott üveg elhalad a görgők között azok összelapítják az üveget, hogy ilyen módon a kívánt vastagságú szalag keletkezzék. A görgök egymáshoz viszonyítva beállíthatók, hogy ilyen módon kerületeik közötti távolságot szabályozni lehessen, ami azért fontos, mert ez a távolság határozza meg a görgők közül távozó üvegszalag vastagságát. Ezt a műveletet sok esetben méretmegadásnak vagy alakításnak nevezik. A szalag említett alakító művelete folyamán, az üveg benső érintkezésbe jut a görgők fémanyagával és így hőkicserélődés keletkezik a szalag és a görgők felülete között, amely a szalag alsó felületénél erősebb lehet és így a keletkező hőveszteség folytán az üveg felülete lehűl, mert bizonyos hőmennyiség vezetődik át a görgőkbe. Ilyen módon az üveg állandóan karcolódik vagy sérül a görgőkkel való érintkezés következtében. Az üvegszalagot közvetlenül keletkezése után legtöbbször fémes csúszópálya vagy görgők sorozata támasztja meg és ilyen módon az üvegszalag lágyítókemence felé mozog. Ebbe a kemencébe jutva az üveget hőkezelésnek vetik alá és ilyen módon kondicionálják, állandó áramban, a csiszolás művelete számára, sőt egyes esetekben a fényezés (polírozás) számára. A fényezést az üveg csiszolása után szokták elvégezni. Hogy az üveg átlátszó legyen mindkét felületét csiszolni és fényezni kell. Miközben az üvegszalag a görgőktől távozva elő*rehalad, további hőkicserélődés jön létre az üvegszalag alsó felülete és a csúszópálya vagy a görgők között és így mielőtt az üveg elérkezne a szalagot a kemence felé irányító görgőkhöz, már eléggé lehűtött (edzett) állapotban van, hogy a görgőkön át a kemencébe juthasson. A találmány egyik főcélja a folyamatos szalagban előállított Síküveg gyártásának megjavítása olymódon, hogy annak felülete és simasága jobb legyen, 111. az üveg a hőkezelés előtt jobb felületi simasággal rendelkezzék, mint az eddig lehetséges volt a gyártásnak ebben a szakaszában. A találmány további fontos céljainak egyike a gyártást gyorsabbá tenni, tehát a termelékenységet fokozni a síküveg eddigi szokásos gyártási eljárása-^ ihoz viszonyítva. A találmány további célja síküveget szalag alakjában olymódon előállítani, hogy annak felületei nagyon szép fényesek legyenek, tehát olyan minőségűek, amelyet eddig tűzben kikészített minőségnek, (fire finish) neveztek, hőkezelés után keletkező üvegnél. A találmány további fontos célja továbbító görgők segítségével olyan síküveget készíteni, amely ablakok beüvegezésére alkalmas, olymódon, hogy a kész termék jól átlátszó és nagyon fényes legyen. Síküvegnek a találmány szerint foganatosított, szalag alakban történő készítési eljárását az jellemzi, hogy üvegszalagot létesítünk, ezt olvasztott fém fürdőjén vezetjük át, amelynek felülete szélesebb mint a készítendő üvegszalag végleges szélessége és ez a fürdő folyamatos, vízszintes síkban tartja az üveget, amely az olvadt fémen úszik, emellett pedig a fürdő folyékony fémanyagának felületét megvéd-