144803. lajstromszámú szabadalom • Termikus tisztítóberendezés színképtiszta szenek előállításához

Megjelent: 1959. május 31-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.803. SZÁM 21. h. 1-12. OSZTÁLY — BA—833. ALAPSZÁM Termikus tisztítóberendezés színképtiszta szenek előállításához. Dr. Bardócz Árpád egyetemi magántanár, Budapest. A bejelentés napja: 1954. december 20. A gyakorlati és tudományos spektroszkópia fontos segédanyaga a nagytisztaságú szén vagy grafit. A spektroszkópiai célokra használt szenet vagy grafitot színképtiszta szénnek vagy grafitnak is nevezik. A színképtiszta szenet vagy grafitot (a továbbiakban színképszenet) rúd-, tárcsa- vagy poralakban használják fel. A színképszenet tisztítással hozzák a kívánt nagytisztaságú állapotba. A tisztítást végre lehet hajtani vegyi úton, hőhatással, vagy a kettő egyesítésével. Ha a rúdalakban rendelkezésre álló tisztítandó szenet ellenálláshevítéssel magas hőmérsékletre hevítjük, a benne levő tisztátalanságok csaknem teljes egészükben elgőzölögnek. Jelen találmány olyan széntisztító berendezést ismertet, amelynek segítségével ellenálláshevítés alkalmazásával színképszenet folyamatos üzemben lehet előállítani. Ennél az eljárásnál a tisztítandó szenet 3000 C° körüli hőmérsékletre kell felhevíteni. Magának a szennádnak felhevítése csak a berendezés megfelelő hűtése mellett lehetséges. Rendszerint 150—300 mm hosszú szénrudakat kell tisztítani. A szénrudak izzítás közben jelentősen kiterjednek, majd lehűléskor összehúzódnak. A befogószerkezetet úgy lehet kivitelezni, hogy a szénrúd hosszváltozásai, lehetségesek legyenek. A találmány szerinti széntisztító berendezés általános elrendezését az 1. ábra, a befogószerkezet részleteit pedig a 2. és 3. ábra mutatja. Az 1. ábra értelmében a széntisztító berendezés fő része a 23 alaplemezen nyugvó alsó és az 2 tartórúdra függesztett felső befogószerkezet. Ezekbe kell befogni a tisztítandó szénrudat (2. ábra 29). A befogókhoz az áramhozzá vezetés a 39 és 40 csatlakozásoknál történik. A berendezés a 25 alapkeretből és 27 kettős keretből álló szerkezetre van ráépítve. A függőleges irányban elmozdítható felső befogószerkezetet az 2--rúd közvetítésével a 38 ellensúly tartja. Az áramcsatlakozás a 2. ábrán feltüntetett befogőszerkezethez a 16 hajlékony vörösrézkábeleken át történik. A kábelek közvetlenül a 10 és 12 befogópofákat hordó 13 vörösréz asztalokhoz csatlakoznak. A (19) szenet a 10 és 12 befogópofák közé fogjuk be. A 12 befogópofák csavarokkal a 13 asztalokhoz vannak rögzítve. A 10 befogópofák ezzel szemben a 11 sínek, mint vezetékek között, elmozdíthatók. A 10 mozgó befogópofákat a bennük sülylyesztve elhelyezett 21 rugók szorítják a befogandó szénrúdhoz. A 21 szorítórugók a 9 daraboknak támaszkodnak, amelyekbe részben szintén be vannak süllyesztve. További részletek a 3. ábrából vehetők ki. A 10 pofák mozgatása 20 orsó segítségével történik (lásd a 3. ábrát is), amely csavarmenettel csatlakozik a 20 pofákhoz. A 20 orsó végére a 6 tárcsa van rögzítve, amelyben viszont a 7 csavarmenettel ellátott támasztócsap van. A 7 támasztócsap végével, az 5 ferde sík lappal határolt tárcsafelületre fekszik rá. A 6 tárcsa forgatása a peremén levő 8 furatba dugható rúd segítségével történik. Ez a rúd az ábrában nincs feltüntetve. A 7 támasztócsap felső helyzetében a 21 rugók megfeszítése ellenében a 10 pofa nem szorít, a 7 támasztócsap alsó helyzetében a 29 szénrúd megszorított állapotban van. A 7 támasztócsap azért van menettel ellátva és ezáltal állíthatóra kiképezve, hogy az 5 és 6 tárcsák távolsága és ezzel együtt a 20 és 12 pofák távolsága a mindenkori szénvastagsághoz hozzáidomítható legyen. A jobb áramcsatlakozás biztosítása végett a 20 mozgó befogópofák a 28 kábellel még külön is csatlakoznak a 26 áram hozzávezetéshez. A 13 alsó vörösrézlap asztal a 22- csavartámaszokon nyugszik a 23 alaplemezen. Ilyen módon a 23 asztal a 23 alaplemezen tetszőlegesen elhelyezhető, ezenkívül pedig síkja a 22 csavaros támaszok által megengedett mértékben a vízszintestől eltérően be.állítható. Erre az állíthatóságra azért van szükség, mert előfordulhat, hogy a tisztítani kívánt szénrudak nem egyenesek. Ilyenkor a 23 alsó asztal megfelelő eltolásával, illetőleg síkjának megfelelő beállításával elérhető, hogy a szénrudak megfeszülés nélkül legyenek befoghatok. Előfordulhat áz is, hogy a befogópofák az elhasználódás következtében nem egyenletesen kopnak el és a szénrúd ferde befogását eredményezik. Ezt is az előbbi módon lehet kiegyenlíteni. A szénrudak ilyen körülmények között való megfeszítésének kiküszöbölését