144802. lajstromszámú szabadalom • Lamellás rendszerű ablakredőny külön összekapcsoló elemek nélkül

Megjelent: 1959. május 31-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.802. SZÁM 37. d. 25—28. OSZTÁLY - RE-237. ALAPSZÁM Lamellás rendszerű ablakredőny külön összekapcsoló elemek nélkül. Reményi Tibor építészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. április 27. Az itt közölt ablakredőny igen kis súlyú, előállítása, javítása, az eddigieknél lényegesen egyszerűbb. A redőnyköpeny egyforma elemekből van összeállítva, nem tartalmaz az eddig ismert redőnyöknél alkalmazott összekötő elemeket. A találmány lényegét a redőnyléceket alkotó fém, könnyűfém vagy az alkalmazási területnek megfelelő szilárdsági és hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkező műanyagból (PVC/k, stb.) készült lemezek kiképzése alkotja. A lemezek kialakításának módját a II. és 2. ábrák mutatják. A két ábra között csupán annyi eltérés van, hogy a kisebbik sugarú meghajlítás az ellenkező oldalra kerül. Ez a különbség teszi * alkalmassá a hivatkozott ábrák szerinti kialakítású elemeket az I., ill. 1. ábrákon látható redőnyök összeállítására. A folyamatok: a lemez kivágása, íves meghajlítás, az összekapcsolások helyein a behajlítások elkészítése. A II. ábra szerinti kialakítású elemekből összeállított szerkezet metszetét az la ábrán összecsukott — felhúzott —, míg az Ib ábrán szétnyitott — leeresztett — állapotban láthatjuk. Ez a szerkezet az ablak elé vagy mögé, illetve, amint azt az I. ábra mutatja, egyesített szárnyú ablakoknál akár a két ablaktábla közé is elhelyezhető. Ez esetben a legalsó elemhez erősített vezetőszálat a redőny kezelhetősége miatt a keret alsó és felső szárán keresztül vezetjük kívülre. Ennél a megoldásnál számolni kell azzal, hogy összecsukott — felhúzott — állapotban a szerkezet a nyitott állásnak kb. 1/10—1/15-ére csukódik össze. Ilyen állapotban látható marad, de el is takarható, illetve tokmagasságba rejthető. A 2. ábra szerinti kialakítású elemekből összeállított redőnyt az ablak elé vagy mögé helyezhetjük. Ez a redőny gördülő, tehát redőnyszekrényről a gördülő redőnyökhöz hasonlóan gondoskodni kell. A redőnyköpeny rendkívül lapos kialakítása miatt a redőnyszekrény sokkal kisebb lehet, mint általában. Ugyanígy a vezetősín is kisebb keresztmetszetű lehet. Az la ábra szerinti kivitelnél a leeresztett redőny közvetlen fényátbocsátás nélküli szellőzési lehetőséggel is rendelkezik a vízelvezetés egyidejű biztosítása mellett. Ezt a gördülő-faredőny (Esslingeni) nem biztosítja. A lemezek összeszerelése redőnyfelületté csupán az összekapcsolások helyein kiképzett kisebb és nagyobb meghajlításoknak oldalirányból való öszszetolásából áll. Az összeállított elemeket a vezetősínbe behúzva, már csak az elemek roncsolásával vagy a vezetősínből való kiszerelés után lehet ismét egyszerű oldalirányú széthúzással szétszedni. Az összeállítási vagy szétszedési művelethez semmiféle szerszám vagy újabb anyag nem szükséges. Fentiekből látható, hogy a javítás is rendkívül gyorsan és könnyen elvégezhető. Ezenkívül a hibalehetőségek is nagymértékben csökkentek az előállítási technológia egyszerűsödése mellett. Külön előnyt jelent a redőnyköpeny súlyának csökkenése, amely egyrészt a könnyebb kezelhetőségnél, másrészt nagyobb összefüggő redőnyfelületek kialakításánál jelent előnyt. Természetesen nagyobb nyílásokhoz az összekapcsolási helyek számát arányosan növelni kell. A redőnyök színezése nem jelent problémát. Alumíniumötvözet alkalmazása esetén eloxálással a korrózióvédelem biztosítása mellett tetszetős, változatos színekben készülhet a redőny. A színezési lehetőség műanyagok alkalmazása esetén is adva van. Szabadalmi igénypontok: 1. Redőnyelem, amelyre jellemző, hogy fém-, könnyűfém- vagy alkalmas műanyaglemezből elnyújtott téglalap alakban, szükség szerint a hossziránnyal párhuzamosan meghajlítással merevített lemezből áll, amely lemez az elemek összekapcsolási helyein két-két különböző sugarú, a hossziránnyal párhuzamos tengelyű meghajlítást nyer. Az egyik meghajlítás a lemez szélén, a másik ellenkező oldalon, de a lemez tengelyéhez közelebb van elhelyezve, az előbbi — hosszirányú — tengellyel párhuzamosan.