144785. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés könnyűbeton építőelemek előállítására
Megjelent; 1959. május 31-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.785. SZÁM 80. a. OSZTÁLY — TO—431. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés könny «beton építőelemek előállítására Tóth Pál művezető, Debrecen A bejeíeníés napja: 1957. május 3. Ismeretes, hogy nehéz beton {cement-kavicshomok stb. keverék) építőelemeket, főképp lapkákat olymódon állítják elő, akár automatikus gépi, akár kéziműködtetésű gépeken, hogy az előre összekevert anyagot a kívánt alakú formába helyezik és az anyag egyenletes elosztása és keveredése, céljából a formát vibrátorral rázzák, majd a kötés után az idomot a formából kiemelik. Ez az eljárás a nehéz betonelemek előállítására különösebb,nehézség nélkül alkalmazható. Az utóbbi időben,gyakorlatba jött a könnyűbeton * alkalmazása építőelemek céljára. Ezeknél a cementhez, mint kötőanyaghoz, könnyű térfogatsúlyú, vagy szivacsszerkezetű, többnyire hulladékanyagokat (könnyűsalak-szalma-nád-fűrészpor, stb.) adagoltak töltőanyagként. Az ilyen adalékanyaggal rendelkező elemek előállításánál a nagy faj súly különbségek miatt az anyag egyenletes keverésére a vibrációs eljárás nem alkalmazható. Bizonyos célokra az anyagok egyenletes elosztását nélkülöző építőelemek is felhasználhatók, pl. tetőfödémek, oldalpanelek, oldalfalak építésére, azonban1 nagyobb terheléseknél és kopásoknak kitett helyeken, pl. padlószerkezeteknél az ilyen módon előállított könnyűbeton elemek nem használhatók. A padlószerkezetek felépítésénél a viszonylag drága fapadló, vagy parkett előtérbe került a könnyűbeton alkalmazása, azonban az előírt követelményeknek az eddig ismert eljárásokkal készített padlóelemek nem feleltek meg. Ismeretes ugyan, hogy kézidöngöléssel kezdtek előállítani ún. vakpadlókat, azonban ezek előállítása lassú és költséges) és nem biztosítja az anyagok egyenletes elosztását. Az említett hátrányok kiküszöbölését célozza jelen bejelentés tárgya. Ezt olymódon éri el, hogy a durván előzetesen összekevert anyagot a kívánt formába helyezzük gépi, vagy kézi művelettel és az anyagra nyomást gyakorolunk egyidejű vibrációs rázás alkamazásával. Ezzel a művelettel elérjük a nehezebb cementkötőanyag és a könnyű adalékanyag egyenletes keveredését és az előállított elemek felületének egyenletes, sima képződését. A bejelentés példaképpeni kiviteli alakját ábrázolják a mellékelt rajzon vázolt berendezési ábrái. A berendezés célja fabeíon lapok félautomatikus gyártása. Az 1. ábrán felülnézetben vázolt köralakú —-1— és —2— síneken nyernek elhelyezést a kerekeken körbe tolható lapka előállító —3— formázó szerkezetek. Ezen szerkezetet vázolja felülnézetben a 2. ábra, oldalnézetben a 3. ábra. A —4— fenékkel ellátott keretbe öntjük kézi, vagy gépi művelettel az előzetesen durván összekevert cement-fűrészpor-salak keveréket, majd az —5— préslappal a —7— nyomókar segítségével elkezdjük összenyomni oly módon, hogy már vagy a nyomás megkezdésekor rákapcsoljuk a —6— vibrátort, vagy ezt állandóan üzemeltetjük flexibilis tengellyel történő meghajtással. A vibrációs préselés befejezése után a formázó keretet a 4. ábrán vázolt kiemelcszerkezet fölé toljuk és a —8— kiemelőrudakkal a —9— lábpedálon keresztül a kész lapokat a formázókeretből kiemeljük. Természetesen, a vázolt berendezés csak egy példaképpeni kiviteli alak. Az eljárás kivitelezhető még sokféle megoldással, pl. futószalag-szerű automatikus gépesített kivitelben is. Fent vázolt kiviteli forma azt a célt szolgálja, hogy hordozható, könnyű berendezésként, tetszésszerinti helyen, pl. az építkezés helyén legyen üzemeltethető. Az elkészített berendezéssel lefolytatott kísérletek és kisüzemi gyártási folyamatos munkálatok bebizonyították, hogy a vibrációs préseléssel előállított fabetonlapok az előírt szabványoknak és követelményeknek megfelelnek és a gazdaságossági számításokat is teljes mértékben kielégítették. A szerzett tapasztalatok alapján célszerűnek látszik az eljárás üzemszerű gépesített kiviteli formában való bevezetése is.
