144777. lajstromszámú szabadalom • Fényforrás és eljárás annak előállítására

Megjelent: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.777. SZÁM 21. f. 31-44. OSZTÁLY — EE—434. ALAPSZÁM Fényforrás és eljárás annak előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamosági Rt., Budapest A bejelentő által megnevezett feltalálók: Bauer György, fizikus és Nagy Elemér, mérnök, budapesti lakosok, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet Bródy Imre laboratóriumának munkatársai A bejelentés napja: 1956. december 22. A találmány villamos fényforrásokra, mint izzólámpákra, fénycsövekre és hasonlókra vonatkozik. A találmány tárgykörébe tartozik e fényforrás előállítására szolgáló eljárás is. Mint ismeretes, a fényforrások fénye különböző okok miatt nem jut ki teljesen a fényforráson kívülre, tehát kárbavész. így pl. izzólámpáknál az izzószál fényének egy része a lámpafej felé sugárzódik és ott legnagyobbrészt elnyelődik. Hasonlóan fénycsöveknél a csőben keletkező ultraibolya sugárzás egy része, úgyszintén a látható sugárzás egy része is a két cső végén a csövön belüli és kívüli szerelvényeken elvész. Ez a veszteség a mindenkori geometriai elrendezésektől függ és mintegy 2—6 • %-ra becsülhető. A találmány célja ezen veszteségeknek a lehető legnagyobb mértékben való csökkentése. A találmány értelmében a lámpa- ill. fénycsőfejek környékén a bura belső részére fehéren diffúzán reflektáló szigetelő bevonat van felvíve. Ez a bevonat az említett veszteségeket a fényforrás odaeső sugárzásának reflektálása révén nagymértékben lecsökkenti. A találmány értelmében ezen reflektáló bevonatot fehér, mikronszemcsenagyságú pigmentekből vagy zománcból alakítjuk ki. Előnyösen pl. magnéziumoxidot, alumíniumoxidot, sziliciumdioxidot, titándioxidot és hasonlókat vagy azok többjét alkalmazhatunk. Természetesen fénycsöveknél előnyösen csak olyan anyagokat alkalmazhatunk, amelyek a 2537 A hullámhosszúságú ultraibolya sugárzást is reflektálják, tehát pl. magnéziumoxidot vagy sziliciumdioxidot. Megjegyezzük, hogy ismeretesek voltak már különböző tükröző bevonatok pl. izzólámpáknál elsősorban a hősugarak visszaverésére és ezáltal az izzószál hőmérsékletének növelésére. Ezen bevonatok általában fémtükrök voltak, amelyek izzólámpáknál a fej környékén nehezen alkalmazhatók az átvezetési veszély miatt fénycsöveknél, ahol egyébként nem is ajánlották ezeket, nem is jöhetnek szóba, mivel a gázkisülés elektromos terét nagymértékben befolyásolták. A találmány szerinti szigetelő tulajdonságú reflektáló bevonat többféleképpen állítható elő. Felvihet jük pl. izzólámpáknál e reflektáló bevonatot az üvegállványzatra kötőanyaggal együtt történő beszórással és a kötőanyag kiégetésével, vagy pl. rápárologtatással, ráfüstöléssel vagy esetleg ülepítéssel és más önmagában ismert módon. Fénycsöveknél hasonló módokon vihetjük fel az üvegállványokra e bevonatot célszerűen még a katódmaszsza felvitele előtt. A bevonattal ellátott állványok azután önmagukban ismert módon forraszthatók a burához mindkét esetben. Az ábrák a találmány szerinti fényforrás két példekénti kiviteli alakját mutatják éspedig az 1. ábra egy izzólámpát, a 2. ábra pedig egy fénycsövet, mindkettőt metszetben. Az 1. ábrán (3) jelöli a lámpa buráját, (4) az üvegállványt, amelybe a szokásos bevezetők és tartók lehetnek beforrasztva (az ábrán ezeket csak sematikusan tüntettük fel.) (5) jelöli a találmány szerinti szigetelő tulajdonságú reflektáló bevonatot. A lámpára tetszés szerinti fejet szerelhetünk fel. A 2. ábra egy fénycső egyik végét tünteti fel, (6) jelöli a burát, (7) pedig az üvegállványzatot, amely az elektródákat hordozza. A találmány szerinti reflektáló bevonatot (8)-al jelöltük. E fénycsövet is tetszésszerinti fejjel láthatjuk el. Kísérleteink során úgy találtuk, hogy a találmány szerinti bevonatok az egyes fényforrások konstrukciójától függően legalább 3 % összfénynövekedést szolgáltatnak. Ámbár a találmányt csak néhány példa kapcsán ismertettük, azokra nem korlátozzuk magunkat, mert az értelemszerűen sokféleképpen valósítható meg, amelyekre az igénypontok kiterjednek. Szabadalmi igénypontok-1. Fényforrás, különösen izzólámpa és fénycső. azzal jellemezve, hogy a fényforrás fejeinek környékén a bura belső részén fehéren diffúzán reflektáló szigetelő bevonat helyezkedik el.