144770. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus kapcsolószerkezettel működő rádiócső karakterisztika-rajzoló berendezés

Megjelent: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.770. SZÁM 21. e. 1—13. OSZTÁLY — EE—319. ALAPSZÁM Mechanikus kapcsolószerkezettel működő rádiócső karakterisztika-rajzoló berendezés Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Budapest A bejelentő által megnevezett feltaláló Kerekes Béla mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1956. január 21. Ismeretes olyan rádiócső karakterisztika-rajzoló berendezés, pl. anódáram-anódfeszültség karakterisztikákhoz, ahol a karakterisztikák felrajzolása katódsugárcső segítségével történik és annak ernyőjén az egész görbesereg egyszerre ábrázolható. A berendezés működésének lényege az, hogy a vizsgálandó cső anódjára egyenfeszültségre szuperponált váltófeszültséget (a továbbiakban: váltófeszültséget) kapcsolunk, a cső rácsára pedig egy gyorsan forgó kommutátor gyűrűről lépcsős feszültséget vezetünk. A kommutátor gyűrű állhat is, ez esetben az érintkező forog. Az egyes kommutátor szeletekhez különböző feszültség értékek tartoznál?, ezeket úgy állítják be, hogy a vizsgálandó cső anódáram-anódfeszültség karakterisztikáihoz tartozó rács előfeszültségeket adják. A kívánt rácselőfeszültségeket a forgó érintkező gyors egymásutánban kapcsolja a rácsra és ezáltal a katódsugárcső ernyőjén a kívánt karakterisztika sereg jelenik meg. Ezek kiértékelése is a katódsugárcső ernyőjére elektromosan felvitt és elektromosan mozgatható koordinátaképek segítségével történik. A két koordináta elmozdulását műszereken leolvashatjuk, áram- ill. feszültségegységakben illetve a karakterisztikák lefényképezhetek és így papírou is kiértékelhetők. Ennek a rendszernek az a hibája, hogyha az anód-váltófeszültséget egy különálló, pl. hangfrekvenciás generátorból veszik, megtörténik, hogy a rács előfeszültség átváltása nem akkor történik, mikor az anódfeszültség zérus, hanem annak kisebb-nagyobb értékeinél. Ennek következtében az egyes görbék között átfutási vonalak lesznek láthatók, miáltal a kép zavaros lesz és ez a kiértékelést is zavarja. Jelen bejelentésünk a fenti hátrányt kiküszöböli azáltal, hogy a rács előfeszültség átváltását és az anódfeszültség zérus értékét szinkronizálja. A berendezés elvi felépítése a mellékelt ábrán látható és működését ennek kapcsán ismertetjük. A pélszerűen elektromotorral hajtott (1) tengelylyel együtt forgó (2) érintkező forgás közben a (3) kommutátor szeletekkel érintkezik, melyek a (4) ellenállásokból alkotott feszültségosztó különböző feszültségi pontjait képviselik. Az (5) előfeszültség forrás feszültsége megegyezik a legnagyobb kívánt rácselőfeszültséggel. Az (1) tengelyen levő (6) csúszó gyűrűről veszik le az előfeszültséget a (7) érintkező segítségével. A gyűrű a tengelyen keresztül a forgó érintkezővel fémes kapcsolatban áll. A vizsgálandó (8) cső rácsára (9) vezetjük rá az előfeszültséget. Az előfeszültség telep (5) pozitív pólusa természetesen a cső katódjával (10) van összekötve. A cső anódfeszültsége zérustól a mérésre szükséges maximális értékig változik. Ezt úgy valósíthatjuk meg, hogy a kívánt anódfeszültség felének megfelelő feszültségű egyenfeszültség forrást (11) iktatunk az anódkörbe, azonkívül beiktatunk még egy váltófeszültség forrást is (12), mely célszerűen transzformátor és e váltófeszültség forrás által szolgáltatott feszültség amplitúdóját akkorára állítjuk be, mint az egyenfeszültség forrás értéke, vagyis a fél anódfeszültségre. Így a váltófeszültség az anódfeszültséget az egyik fél periódusban egészen zérusra csökkenti, a másik félperiódusban pedig hozzá adódik az egyenfeszültséghez és ezáltal annak kétszeresét, vagyis a kívánt anódfeszültséget kapjuk. A katódoszcilloszkóp (13) vezérléséhez kétféle feszültségre van szükségünk. A vízszintes kiterítéshez az anódfeszültséggel arányos értékű, a függőleges kiterítéshez pedig az anód árammal arányos feszültségre van szükség. Ez utóbbi feszültséget a (16) ellenállásról vezetjük el a (14) vezetéken, míg az anódfeszültséget a (15) vezeték juttatja el a katódoszcilloszkóphoz. A (16) ellenállás a (10) katód és az (11) egyenfeszültség forrás közé van beiktatva és rajta az anódárammal arányos feszültség keletkezik. Azt, hogy a rácsfeszültség átváltása akkor történjék meg, mikor az anódfeszültség éppen zérus értékű, azáltal érjük el •—• és ez képezi találmányunk lényegét — hogy a forgó érintkező tengelyére egy, a kommutátor szeletek számával vagy azoknak egészszámú többszörösével v. hányadával pl. felével megegyező pólusszámú szinkron generátort szerelünk, melyet úgy állítunk be, hogy a váltófeszültség hatására az anódfeszültség éppen akkor legyen zérus, amikor a forgó érintkező az