144767. lajstromszámú szabadalom • Fűtőelem üvegből készült ellenállás-testtel, elektromos kemencékhez

(P Megjelent: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.767. SZÁM 18. c. 5. OSZTÁLY - WA~69. ALAPSZÁM Fűtőelem üvegből készült ellenállás-testtel, elektromos kemencékhez VEB Walzwerk Hettstedt, Hettstedt (Südharz) Német Demokratikus Köztársaság A bejelentő által megnevezett feltalálók: Bändel Franz oki. mérnök és Trübner Erich elektromérnök hettstedti lakosok A bejelentés napja: 1957. július 10. A találmány elektromos kemencékhez való olyan fűtőelemre vonatkozik, amelynek ellenállás­teste üvegből van. Ismeretes már olyan elektromos fűtőelem, amelynél az ellenállásként szolgáló üveg­anyag egy csőalakú edényben van, ez utóbbi sugá­rozza ki a fűtőtes által fejlesztett hőt. Ilyen fűtő­elemek főként az üveggyártásban kerülnek alkal­mazásra; kohászati célokra sugárzó hatásuk elég­telen volta folytán nem alkalmasak. Ismeretes egy másfajta, üveg ellenállástestű és elektromos ke­mencékben alkalmazható fűtőelem is, amely alkal­mas ugyan acél felhevítésére, ez a fűtőelem azon­ban a kemence boltozata felé sugározza a hőt és azt a boltozat sugározza vissza a munkadarabra. A ko­hászatban azonban az ilyenfajta kemencék sem tud­tak elterjedni, egyrészt elégtelen hatásfokuk miatt, másrészt pedig azért, mert felépítésükhöz különle­ges tulajdonságú nagy hővisszaverő- és kis hőel­nyelőképességű tűzálló építőanyagra van szükség, ami az ilyen kemencéket nagyon megdrágítja. A találmány tárgyát elektromos kemencékhez való és üveg ellenállástesttel rendelkező olyan fű­tőelem képezi, amely igen jól alkalmazható acél felhevítésére, izzítására és megolvasztására, és amely mentes a fentebb említett hátrányoktól. Külön előnye még, hogy könnyen cserélhető. A ta­lálmány lényege az, hogy egy lomhán reagáló üvegmasszát, amely pl. kb. 50% kovasavból, 20—30 % nátriumoxidból, 10—30 % timföldből, valamint 10 %-ot meg nem haladó mennyiségű titándioxid­ból és egyéb adalékokból áll, cinket azonban nem tartalmaz, olyan nyitott kádban helyezzük el, amelynek lapos derékszögű négyszögalakú vagy la­pos lekerekített belső keresztmetszete van, mimel­lett az üvegmassza szabad felületének szélessége többszörösen, előnyösen legalább négyszeresen na­gyobb a massza mélységénél. Ha ugyanis az üveg­massza hősugárzó felülete nem elég nagy, akkor a hő a massza mélyebb rétegeiben halmozódik, ami a kád anyagának gyorsabb elhasználódását ered­ményezi. A kádakat, cserélésük megkönnyítése ér­dekében fiókszerűen helyezzük el a kemence falai mentén. A kádak könnyen hozzáférhető voltát biz­tosítja az is, hogy a kemence fedele leemelhető. A találmány gyakorlati kivitelét egy példaként szolgáló megoldáson a rajz szemlélteti. Az 1. ábra alaprajzban mutatja a kemencét, az oldalfalak mentén elrendezett kádakkal. A 2. ábra a kemence egy részletének függőleges metszetét mutatja. A 3. ábrán egy fűtőelem látható keresztmetszet­ben. A vasból készült (1) burkolatba foglalt kemen­cében több, előnyösen hat darab (2) kádban vannak az üvegből álló (4) ellenállástestek elhelyezve, mind­egyik ellenállástesthez külön (6) elektródok vezet­nek. Ezzel a megoldással, mely szerint mindegyik ellenállástestnek külön áramhozzávezetése van, el­érhetjük, hogy a kemence begyújtásához és üze­meltetéséhez csak kis áramfeszültségre van szük­ség. A (2) kádak keresztmetszete célszerűen a (3) lekerekített lapos alakot mutatja. A (4) ellenállás­test mélysége hossztengelye mentén 40—45 mm, szélessége pedig kb. 300 mm. Ilyen alak és méretek esetén érhető el a legkedvezőbb hősugárzás, és ilyen viszonyok esetén kerülhető el leginkább a korundból készült (2) kád anyagának túlságos el­használódása is. A (4) ellenállástest lapos alakja folytán gondos­kodni kell a célszerűen körkeresztmetszetű rúdala­kú (6) elektródok külön ágyazásáról. Ezeket az elektródokat kívülről, a kemence falazatán keresz­tül vízszintes helyzetben vezetjük be a (2) kádhoz, ill. az ebben levő (4) ellenállástesthez. A (2) kádon a bevezetések helyén (7) bemélyedések vannak ki­képezve olymódon, hogy az üvegmassza ezeken a helyeken legalább 10 mm vastag rétegben fedje az elektródokat. Ezáltal az elektródokat megvédjük a kemence légkörével való érintkezéstől és emellet elérjük azt is, hogy az átmeneti ellenállás kicsiny legyen. Kifelé az üvegmassza tömíti az elektródo­kat, minthogy a folyékony üveg behatol az elektród bevezetőnyílásába és itt megdermed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom