144766. lajstromszámú szabadalom • Vágánykép

Megjelent: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.766. SZÁM 20. i. 24—29. OSZTÁLY — WE—162. ALAPSZÁM Vágánykép VEB Werk für Signal- und Sicherungstechnik Berlin, Berlin-Treptow (NDK) A bejelentő által megnevezett feltaláló: Liewald Fritz mérnök, Berlin-Mahlsdorf A bejelentés napja: 1957. március 16. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1956. augusztus 4. A találmány olyan vágáriyképekre vonatkozik, amelyek vágányberendezések, például vágányhálózatok, illetve vágányutak mindenkori üzemállapotának vázlatos szemléltetésére valók és használatosak, pl. fali táblák, vezérlőasztalok és polcok stb. alakjában vagy alkatelemeiként és célja az ilyen kivilágított vágányképek lényegesen egyszerűsített felépítésének elérése. Vágányállítókészülékek és hasonlók vágányképeit tudvalevőleg hézagmentesen egymáshoz csatlakozó vágányképelemekkel szokás kialakítani. Ezeknek kivilágítását bár többféleképen, pl. vetített, szórt vagy egyéb módon irányított fénysugarakkal, de mindig azonos fajtájú fényforrások, és pedig villamos izzólámpák, segélyével végzik. Ennek folytán lényegileg az izzólámpák mindenkor szükséges fényereje és hőelvezetése illetve hőfejlesztése szabja meg hátrányosan a vágányképelemek alakját és nagyságát és ezzel egyben a vágányképasztal vagy tábla egyéb szerkezeti elemeinek alkatát illetve nagyságát és felépítését is. Ezenfelül azonban ugyanezek korlátozzák a jelképezhető illetve, láthatóvá tehető jelképek alakjait és számát is. A vágányképek eme felépítéséhez továbbá nagyszámú szerkezeti részre illetve alkatrészre van szükség, melyek részben csak nehezen szerkeszthetők meg. A fentemlítettekből az ismeretes vágányképekkel szükségképpen velejáró hátrányok máris könynyen felismerhetők és ebből a szempontból különösen hangsúlyozandó az a súlyos feladat, melyet a szűk helyen keletkező hő elvezetésének szükségessége jelent. E hőelvezetés mindenkor csak többé-kevésbé hiányos illetve ki nem elégítő lehet, minek következtében hátrányos jelenségek, pl. a szerkezeti elemek nem kívánatos alakváltozásai megszorulásai, stb. lépnek fel. A találmány célja az ismeretes szerkezetek fentemlített hátrányainak kiküszöbölése. Ezt a találmány szerint azzal érjük el, hogy a vágányberendezés (azaz vágányok, váltók, jelzők, stb.) mindenkori üzemállapotának jelzésére egy vagy több katódsugárcsövet használunk, melyek homloklapjai (üvegernyői) célszerűen négyszögletesek és melyek eltérítőlemezei vonat- és (vagy állítóműfüggőségű kapcsolószervek útján egyidejűleg és) vagy időbelileg egymásután különböző fajtájú és nagyságú olyan feszültségeket kapnak, melyek a leképezendő jelképeknek felelnek meg. Ezzel az elrendezéssel az ismeretesekhez képest ama lényeges előnyöket érjük el, hogy először is az igen szűk helyen fellépő koncentrált hőfejlődés illetve hőtorlódás nem lép fel és ennek folytán nem kell a hőelvezetésről gondoskodni megfelelő szerkesztési rendszabályokkal. További előny, hogy elmaradnak azok a nehezen megszerkeszthető szerkezeti elemek, melyek a fény irányítására és vezetésére és a vágányképelemek felvételére valók, valamint maguk az eddig szokásos vágányképelemek is. Ezenfelül pedig magának a tulaj dónk épeni kivilágításnak minősége annyiban javul, hogy a találmány szerinti vágányképnél az eddig szokásossal ellentétben közvetlen kivilágítás történik. Minthogy katódsugárcsövekkel tudvalevőleg görbék és jelek ismert módon sokféleképpen tüntethetők fel, e lehetőségek kihasználásával számottevő járulékos műszaki berendezés és költség nélkül fokozható a jelképezendő illetve visszaadandó jelképek száma és alaki különbözősége és alakjuk szemléltetőbbé tehető. Emellett egyben annak az üzemállapot szemléltetésére vonatkozólag nagy haladást jelentő lehetősége is adódik, hogy a vonatok mozgását folytonosan jeleztethessük önmagukban véve ismeretes jelenségek útján és eszközök segélyével, mint amilyenek a vá.gányáramkörben fellépő induktivitásváltozások és ezek kiértékelésére való eszközök. A katódsugárcső alkalmazása továbbá a vágányképelemek nagysága' tekintetében első ízben függetleníti a szerkesztőt az egyes szerkezeti elemek, mint pl. lámpák, foglalatok, stb. nagyságától. A találmány szerinti vágánykép, azaz a katódsugárcső ernyője, nagyságára nézve ugyanis már csak az áttekinthetőség és a szemlélő helyze-