144761. lajstromszámú szabadalom • Polimérek vagy kopolimérek kapcsolása
Megjelent: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.761. SZÄM 39. c. OSZTÁLY — CE—263. ALAPSZÁM Polimerek vagy kopolimérek kapcsolása Centre National de la Recherche Scientifique, Paris Bejelentő által megnevezett feltalálók: Chapiro Adolphe mérnök Paris, Magát Michel mérnök Bour g-la-Reine és Danon-né szül Sebban Jeanne mérnök Paris A bejelentés napja: 1956. május 26. Franciaországi elsőbbsége: 1955. május 31. A találmány polimerek vagy kopolimérek kapcsolására vonatkozik. A kapcsolt polimerek valamely polimernek központos vázából vagy láncából vagy „törzsből" állnak, mely ugyanannak vagy más polimernek egy vagy több oldalláncát vagy „elágazását" tartalmazza. A kapcsolt polimerek rendesen oly tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek lényegesen különböznek azoknak a közönséges kopoliméreknek tulajdonságaitól, melyek ugyanazokból a monomerelemekből állnak, de találomra vannak elosztva egyenes vagy elágazott láncban. Általában a fent említett típusú kopolimérek tulajdonságai a két homopolimér tulajdonságai között fekvő tulajdonságokkal rendelkeznek, míg a kapcsolt kopolimérek egyidejűleg az összetevő polimerek mindegyikének bizonyos tulajdonságait tüntetik fel. E tekintetben a kapcsolt kopolimérek oly vegyületcsoportot alkotnak, mely a szokványos plasztikus anyagok tulajdonságaitól eltérő tulajdonságú. A találmány kapcsolt polimerek előállítására vonatkozó eljárás létesítését célozza. A találmány másik célja vinilpoliméreknek vagy divinilpoliméreknek oly alakos tárgyakra kapcsolása, melyeknek legalább a felülete oly polimer, mely a kapcsolandó vinil- vagy diviml-monomértől különböző monomerből áll. A találmány említett és egyéb ismérvei az alábbi leírásból válnak érthetővé. A találmány szerint kapcsolt kopolimér létesítése céljából polimert ionizáló sugárzás hatásának teszünk ki, miközben legalább egy vinil- vagy divinilmonomérrel hozzuk érintkezésbe, aholis a polimert oly monomer alkotja, mely a kapcsolandó vinil- vagy divinilmonomértől különböző. Mint a sugárzások technikájában ismeretes, ionizáló sugárzáson (vagy besugárzáson) /^-sugarakat y-sugarakat, neutronokat, elektronokat vagy gyorsított nehézrészecskéket, röntgensugarakat stb. vagy ezek keveréke értendő. Ily sugárzásra alkalmas forrásokat az atommáglyák, a részecskegyorsítók, a radioaktív izotópok és röntgenkészülékek szolgáltatnak. A találmánynak megfelelő törzsek létesítésére alkalmas polimerek azok, melyek ionizáló sugárzás hatására szabad gyököket képesek létesíteni, amint ez az irodalomban ismeretes. Ily alappolímérek például a polietilén, a polivinilklorid egy poliamid, a glikol-politereftalát, a .polisztirol, a gumi, a cellulóz és származékai, a metil-polimetakralát, a poliészterek, a politetrafluoretilén, a poliizobutilén stb., valamint ezek kopolimérjei és kapcsolt polimérjei. A találmány szerint kapcsolandó anyagok, szabad gyökök által polimerizálható minden vinilvagy divinil monomer lehet, amint az az iparban ismeretes. A vinilvegyület-típusok pl. a vinilklorid, a sztirol, a vinilidénbiklorid, a vinilkarbazol, a divinil vegyületek, pl. az izoprén, a butadién és más akrilszármazékok, beleértve az akrilnitrilt, az akrilamidet és másokat. A vinil- és divinilmonomérek az ionizáló sugárzás hatására szabad gyökök képződése folytán, önmaguktól polimerizálódnak. Amikor a találmány szerint, a besugárzást polimer jelenlétében foganatosítjuk, ez utóbbi is alá van vetve szabad gyökök képződésének. A monomer polimerizálási reakcióját a polimerek létesítette szabad gyökök is elősegítik. Az ily módon létesült polimérgyökök „aktív központok"-ként működnek, melyekre a polimerizált monomer kapcsolódik. Ha polimerként a kapcsolandó monomertől különböző alapú monomert használunk, akkor ezt a polimert „gyengébb"-nek választjuk, azaz hajlamosabbnak arra, hogy a sugárzás hatására szabad gyököket alkosson, ami növeli a szabad polimergyökök arányát, melyek kezdeményezőként hatnak a monomerrel szemben és ez utóbbinak kapcsolódását maga után vonják, kapcsolt polimerek létesítése céljából. Ha a monomer gyengébb mint a