144754. lajstromszámú szabadalom • Hengeres, csévélt hálós rostaszövet

Megjelent: 1959. május 31-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.754. SZÁM 80. a. 1-9. OSZTÁLY — KA-529. ALAPSZÁM Hengeres, csévélt hálós rostaszövet A Magyar Állam, mint a feltalálók Noviczky Ferenc, Sédy Tivadar, Tóth Ferenc, Kaplanek Kornél és Takács István budapesti lakosok jogutódja. A bejelentés napja: 1955. szeptember 7. Az építőanyagiparban, kőbányászatban, be­tonelemgyártásban, magasépítésnél egyaránt szükséges kövek nagyság szerinti fajtázása. Ezt eddig vibrációs, illetve lengő szitákkal vagy hengeres lemezrostákkal végezték. Ezek a szer­kezetek a követelményeket csak részben elé­gítették ki. Ugyanis a síkrostákat acélhuzalból készült szövetekkel látták el. Ez a reá hulló kö­vek ütőhatása következtében igen hamar el­használódott. Mivel a szövet patentirozott acél­huzalból készül, meglehetősen drága és ezért gyors elhasználódása tetemes fenntartási költ­séget jelent. Ezzel szemben a dobrosták és né­mely síkrosta rostalemezzel van felszerelve. Ezek hosszabb ideig tartanak ugyan, azonban osztályozó hatásfokuk igen kicsiny és nem le­het velük finomabb anyagokat fajtázni. Külö­nösen a betonelemgyártásban szükséges nagy és kis szemnagyságú anyagok fajtázása. Ezt a feladatot nem sikerült eddig kielégítő módon megoldani. Ezen a hibán javít a hengeres, csévélt hálós rostaszövet. Készítési módját Fig. 1. mutatja be. Egy esztergepadhoz hasonló szerkezettel e célra szolgáló összecsukható csévélő szerszámra (Fig. 2a) acélszálat tekercselnek (Fig. la, 2b) állandó vagy változó menetemelkedéssel. A kereszt­szálra hosszirányban acélszálakat fektetnek és hegesztenek. (Fig. lb, 2c) A szövet hegesztése után a csévélősablont összecsukják és a kész szövetet lehúzzák. Az így elkészített szövet eb­ben az alakjában dobrostához használható. Ha a szövethengert egyik alkotója mentén felvág­juk és kiterítjük, síkszita szövetet nyerünk. (Fig. 3). A hosszirányú szálakat nem csak a henger tengelyével párhuzamosan lehet elhelyezni, ha­nem ahhoz kitérő egyenesként is. (Fig. 4). Ez­által olyan szövetek készíthetők, amelyeken a lyuk négyzet (Fig. 5), téglalap (Fig. 6), rombusz (Fig. 7), vágy romboid (Fig. 8). A kiterítéssel nyert sík szövet síkrostákban (Fig. 9), a hengeres szövet dobrostákban alkal­mazható (Fig. 10). Szabadalmi igénypontok 1. Gépi berendezés (osztályozó dobrosta) ter­mészetes, vagy egyéb módon összekevert szi­lárd szemszerkezetű anyag, (pl. kavics, kőzúza-­lék, sáliak, stb.) meghatározott szemszerkezeti mértékhatároik szerinti (pl. 0—6 mm, 6—15 mm, 15—30 mm) szétosztályozésára, azzal jellemezve, hogy az anyag szétosztályozása egy acélhuzalból rostává szerelt forgódobbal történik. 2. Az ' 1. igénypont alatti berendezés azzal jellemezve, hogy a rostaszövet szálai egy vagy több rétegben egymásra vagy egymás mellé csévélt csavarvonal alakban elhelyezkedő acél, vagy más fémszálból vannak előállítva, a rosta­szövet elkészítése állandó, vagy változó menet­emelkedéssel a külső és belső réteg azonos, vagy ellentétes, (jobb vagy bal menet) forgásiránnyal és tetszőleges menetemelkedéssel történhet. 3. Az 1. igénypont alatti berendezés azzal jellemezve, hogy a hengeres rostával szerelt forgódob hajlásszöge változtatható. 4. A 2. igénypont alatti rostaszövet azzal jel­lemezve, hogy az a vízszintes síkban kiterítve ismert szerkezetű síkrostába is beépíthető. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója. 1090 Terv Nyomda. 1958. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom