144744. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső

Megjelent: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.744. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — EE—331. ALAPSZÁM Katódsugárcső Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest A bejelentő által megnevezett feltaláló: Szigeti György mérnök, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet Bródy Imre laboratóriumának vezetője A bejelentés napja: 1956. február 22. 1. sz. pótszabadalom a 143.851 lajstromszámú szabadalomhoz Törzsszabadalmunkban olyan katódsugárcsövet helyeztünk védelem alá, amely elektronforrással, vezérlő' és esetleg eltérítőelektródákkal, valamint burájának legalább egy részét belülről elektronok hatására világító lumineszcens réteggel és ennek a vákuumtér felé eső felületén vezetőréteggel van el­látva és azzal van jellemezve, hogy a lumineszkáló réteg és a burafal között egy átlátszó vezetőréteg helyezkedik el, mimellett ezen átlátszó vezetőréteg és a lumineszkáló réteg felületén levő második ve­zetőréteg (elektródaként van kiképezvej esi a két elektróda a közöttük levő lumineszkáló réteggel együtt a kép előállítására és erősítésére alkalmas elektrolumineszcens cellát képeznek. Jelen találmányunk ezen cső továbbfejlesztésére vonatkozik. A találmányunk szerinti, a törzsszaba­dalom tárgyköre szerinti katódsugárcső, különösen képcső azzal van jellemezve, hogy lumineszkáló anyagot kétoldalról körülvevő) elektródák közöté két réteg lumineszkáló anyag helyezkedik el, me­lyek közül a vákuumtér felé közelebb eső réteg gerjesztő fényt szolgáltat, míg a másik réteg lega­lább részben ezen első1 réteg által szolgáltatott fény hatására gerjed. A törzsszabadalom szerinti katódsugárcső lénye­gesen nagyobb felületi fényességgel rendelkező képet szolgáltatott, mint az addig ismert katódsu­gárcsövek. Jelen találmányunk értelmében azonban felismertük azt, hogy e felületi fényesség mértéke még tovább növelhető, ha a két vezetőelektróda között nem egyetlen lumineszkáló réteget, hanem két ilyen réteget helyezünk el. A találmányt részletesebben egy elvi ábra kap­csán magyarázzuk, amely egy katódsugárcsövet tüntet fel metszetben. Az ábrán (1) jelöli a katód­sugárcső buráját, (2) és (3) a két vezetőelektródát, amelyek kivezetéseit (6) és (7) jelöli. A (2) vezető­elektródát pl. átlátszó amorfóndioxid vezetőréteg képezi, míg a (3) elektróda pl. alumíniumból készül­het, amelynek vastagsága ismert módon olyan kicsi, hogy a gerjesztő elektronokat kis veszteséggel bo­csátja át. Az ábrán (4) jelöli az egyik lumineszkáló réteget, míg (5) a másik lumineszkáló réteget. A (4) rétegnek olyan lumineszkáló anyagból kell készülnie, amely elektronok hatására gerjesztő fényt szolgáltat, amely a másik (5) réteget gerjeszti. Ennek megfelelően a (4) réteg pl .ezüsttel aktívált ZnS-ból, vagy pl. ólom­mal és cériummal aktívált kalciumwolframát lumi­neszkáló anyagból, vagy esetleg antimonnal aktívált halofoszfát fényporból készülhet, de használható bármilyen más, ugyancsak ismert lumineszkáló anyag is, amely rövid hullámhosszú gerjesztő fényt szolgáltat éspedig célszerűen olyat, amelynek fénye a hosszúhullámú ultraibolya, ibolya, vagy kék tar­tományba esik. A második (5) lumineszkáló anyag réteg pedig célszerűen olyan anyagból áll, amely legalább részben ezen rövid hullámhosszú fényre gerjed, tehát pl. rézzel aktívált ZnS-ból, vagy más hasonló ZnS alapú, vagy másfajta anyagból áll. A találmánnyal kapcsolatban megjegyezzük, hogy önmagukban ismeretesek olyan katódsugárcsövek, amelynél két fényporréteg helyezkedett el, amelyek ún. kaszkádrendszer szerint működtek. Ezen ún. kaszkádernyőket azonban nem helyezték két elek­tróda közé. Megjegyezzük továbbá, hogy amint azt törzsszabadalmunkkal kapcsolatban megemlítettük, ismeretesek voltak olyan elektrolumineszcens kép­erősítők, amelyek egy rövidebb hullámhosszú pri­mer képet erősítettek fel, azoknál azonban külön kellett előállítani ezen primer képet és egy külön elektrolumineszcens képerősítő réteget kellett kiala­kítani. A találmányunk szerinti megoldásnál azon­ban a katódsugárcső két fényporrétegből álló ernyő­je, amelyek önmagukban ismert módon kaszkádrend­szeri szerint működnek, van egyútal elektrolumi­neszcens képerősítőnek kiképezve, ami lényegesen egyszerűbb megoldás, mirit az eddig ismertek és ezenfelül, tapasztalat szerint lényegesen jobb hatásfokkal is dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom