144733. lajstromszámú szabadalom • Négykerekű kocsivá alakítható kétkerekű közúti teherjármű

Megjelent: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.733. SZÁM 63. a. 31-33. OSZTÁLY — ME-295. ALAPSZÁM Négykerekű kocsivá alakítható kétkerekű közúti teherjármű Mesterházy Imre járműkészítő, Budapest A bejelentés napja: 1957. május 30. A teherszállító járművekkel szemben a gyakor­lati életben támasztott követelmények rendkívül változóak. így pl. a mezőgazdaságban használt jár­műveknek egyszer szálastakarmányt, máskor fa­rönköket, ismét más esetben homokot vagy más ömleszthető anyagot kell szállítani és eddig nem volt oly egyetemes jármű, amely egyszerű és gyors átalakítással alkalmazható a helyi viszonyokhoz, ill. a követelmények változásához. A találmány tárgya oly kétkerekű jármű, amely másik, hasonló ilyen járművel négykerekű kocsivá alakítható és ezt az átalakítási, valamint a szét­szerelési munkát minden különösebb szakértelem nélkül, maguk a szállítással foglalkozó személyek is elvégezhetik, mégpedig igen gyorsan és könnyen. Emellett a találmány szerinti jármű hosszúsága is változtatható és felső része is le-, valamint felsze­relhető, a jármű tehát mint lapos kocsi vagy olda­las kocsi, egyaránt használható. A kocsi előnyös kivitelében golyóscsapágyakon futó, gumiabron­csos kerekekkel készül, tehát könnyen fut, kíméli az utat és süppedős, puha talajon is járhat. A ta­lálmány szerinti jármű tehát tényleg egyetemes használhatóságú, a gyakorlatban előforduló min­den igényt kielégít, tehát rendkívül gazdaságos. A találmány szerinti kétkerekű járművet előnyö­sen kétféle kivitelben állítjuk elő: az egyik kivi­telnél elől* a kocsirúd vagy vonórúd megerősíté­sére alkalmas rész, úgynevezett rúdtok van, ez a kétkerekű kocsi tehát alkalmas arra, hogy négy­kerekű járműnél elől használjuk, a másik kivitel­nél pedig rúdtok nincs és ez a négykerekű kocsi­nál hátul van. Ha a járművet mint kétkerekű ko­csit (kordélyt) használjuk, akkor a rúdtoknak nincs fontossága, a kordélyt egy ló szokta húzni és erre a célra két szélső rudat használnak. A gyakorlat­ban tehát helyesen úgy járunk el, hogy az a vál­lalat, gazdaság, ipartelep stb., amelyiknek anyago­kat kell szállítani, mindkét kivitelből egyenlő mennyiséget szerez be és ezeket a mindenkori szükségletnek és a helyi viszonyoknak megfelelően mint kétkerekű járműveket, vagy párosával össze­erősitve mint négykerekű kocsikat használja. Emellett, mint említettük, a kocsi hosszúsága és felépítménye is könnyen változtatható a szükség­let szerint. A csatolt rajz a találmányt példaképpen ábrá­zolja. Az 1. ábra a négykerekű jármű oldalnézete, a 2. ábra pedig felülnézete és ez a kocsi lehet ló­vontatású, vagy húzhatja azt traktor, ill. teherautó. A 3. és 4. ábra a kétkerekű járművet (kordélyt) mutatja, amelyből kettő alkalmas az 1. és 2, ábra szerinti jármű gyors és egyszerű előállítására. Az 1 hátsó rész egyszerű vas-, ill. acélváz, amely a rajz szerint lényegileg négyszögletes ala­kú, de tartalmazhat ferde merevítő rudakat is. amelyeket a rajz nem mutat. Az egyes rudak he­gesztéssel (vagy másként) vannak egymáshoz erő­sítve és hulladékanyagból is. egyszerű eszközökkel, tehát drága gépi berendezés nélkül is előállíthatók. Ugyanez vonatkozik a mellső la részre is, amely szintén fémvázból áll. A két vázat csőszerű nyújtó köti össze, melynek hosszúsága változtatható. E célból a nyújtó teleszkóposán egymásba tolható csövekből vagy legalább két ily csőből áll, ame­lyek közül a rajzon a külsőt 4a-val és a belsőt 4b­vel jelöltük. A két csövet a függőlegesen behelye­zett 5 csap fogja össze, amelynek bedugására több lyuk áll rendelkezésre és így a hosszúság köny­nyen változtatható Mnd a melső mind a hátsó rész 3 kerekei a 2 tengelyen vannak, amely különleges szerkezetű, de mivel ez nem tartozik ennek a szabadalomnak a keretébe, a tengely és a kerékfelerősítés módját itt nem ismertetjük. A kerekeket teherautókon mái­nem használható (kiselejtezett) gumiabroncsokkal látjuk el, amelyek igen olcsón szerezhetők be éá lóvontatású kocsik számára jól megfelelnek. A 4a, 4b nyújtó a függőleges 6 csap révén függ össze a mellső vázzal és így ez a váz fordulókban könnyen elfordulhat a nyújtóhoz képest. A nyújtó mellső részén levő 7 lemez a 2 tengely alatt van és így biztos tartást eredményez. A 7 lemezt tetszés szerinti módon, pl. hegesztéssel erősíthetjük a nyújtó 4a csövéhez. Hátul a nyújtó a 8 csap ré­vén függ össze a vázzal és itt a kapcsolat merev, ill. elfordulást nem enged meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom