144713. lajstromszámú szabadalom • Katócső és eljárás annak előállítására

Megjeleni: íaoa. március io-en. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.713. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — EE—185. ALAPSZÁM Katódcső és eljárás annak előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Bt., Budapest A bejelentő által megnevezett feltaláló: Vámbéry Lőrinc mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1953. június 17. Találmányunk tárgya új szerkezetű, nikkel alap­anyagból készült katódcső közvetett fűtésű oxidka­tódák részére elektroncsövekhez. Találmányunk tárgykörébe tartozik az ilyen csövek előállítása is. Eddig a katódcsöveket általában kohászati úton készült nikkelből állították elő, pl. húzás útján. Ennek a módszernek az volt a hátránya, hogy egy­részt nehézkes és így költséges volt kohászati úton tiszta nikkelt előállítani, másrészt pedig a. kész katódcső nagy kristályokból állott. Mint ismeretes, a nikkel-katódcsöveknek tiszta nikkelből, illetve különböző, előre meghatározott mennyiségű ada­lékanyagot tartalmazó nikkelanyagból kell ké­szülnie. Ilyen adalékanyagok pl. kobalt, magné­zium, szilícium stb. A kiindulási anyagnak tehát tiszta nikkelnek kell lennie. Ami pedig a nagy kristályokat illeti, ezekkel kapcsolatban úgy talál­tuk, hogy egyenletesebb, megbízhatóbb és megfe­lelőbb élettartamú a nikkelcsőre felvitt oxidkatód­massza emissziója, ha a nikkelalapú anyagból, ill. ötvözetből készült cső kisebb kristályokból áll és a nagykristályos katódcsőnél valamivel porózusaBb a szerkezete. Fenti meggondolások alapján jutot­tunk el a találmányunk szerinti katódcsőhöz, amely ilyen tulajdonságokkal rendelkezik, amellett teljes tiszta kiindulási anyagokból készült. A találmányunk szerinti nikkelalapú anyagból, ill. ötvözetből készült katódcső porkohászati úton készült és fajsúlya a kohászati úton készült katód­csövek fajsúlyánál kb. 5%-kal, előnyösen azonban 3%-kal kisebb. Az ilyen katódcső kristályai irá­nyítatlan poliéderes krisztalitok, melyek kb. 10-szer kisebbek, mint a kohászati úton készült cső kristályai. A krisztalitok kb. 10—40 mikron nagy­ságúak. A találmányunk szerinti katódcsövek ter­mészetesen ismert módon pl. kobalt és/vagy mag­nézium stb. adalékanyagokat tartalmaznak, célsze­rűen 1% alatti mennyiségben. A találmányunk szerinti katódcső példaképpeni előállítása a következő: az eljáráshoz az ismert karbonil, vagy az elektrolitikus, vagy kémiai úton előállított nikkelt empört használjuk fel. Ügy ta­láltuk, hogy a legjobban a kémiai úton tisztított nikkelpor felel meg. A fémport oly módon osztá­lyozzuk, hogy csak a néhány mikronos szemcsék kerülnek további felhasználásra. A fémport kötő­anyaggal megfelelő csövecskékké sajtoljuk és a nyers csövecskéket először levegőn, majd szárító­szekrényben megszárítjuk. A kész katódcsöveket a nyers csövecskék 1300—1400 C° közötti színterelé­sével készítjük el, majd megfelelő méretre dolgoz­zuk fel. Természetesen a fentiekben az eljárásnak csupán egy példaképpeni kiviteli alakját adtuk meg. A találmányunk szerinti katódcsövekkel készült oxidkatódás elektroncsövek igen jó és tartós emisz­szióval rendelkeztek. Emellett a katódcsövek elő­állítása egyszerűbb volt, mint •> kohászati úton és nikkelhulladék-anyag felhasználását is lehetővé teszi. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektromos kisütőcsövekhez, különösen elekt­roncsövekhez való közvetett fűtésű oxidkatódá, jel­lemezve porkohászati úton. készült nikkelalapú anyagból, ill. ötvözetből álló katódcsővel. 2. Az 1. igénypont szerinti katódcső kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy a katódcső kristályai irányítatlan poliéderes krisztalitok, melyeknek nagysága 10—40 mikron. 3. Az 1—2. igénypontok szerinti katódcső kivi­teli alakja, azzal# jellemezve, hogy a katódcső faj­súlya 5%-kal előnyösen 3%-kal kisebb, mint a ko­hászati úton készült katódcső fajsúlya. 4. Eljárás az 1—3. igénypontok szerinti katódcső előállítására, azzal jellemezve, hogy az 50—500 mikronos fémport kötőanyaggal csövecskékké saj­toljuk, majd. szárítás után szintereljük és megfe­lelő méretre feldolgozzuk. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, azzal jellemezve, hogy a szinterelés hőfoka 1300—1400 C°. Kiadásért felel: a Közgazdasági es Jogi Könyvkiadó igazgatója 1086. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom